Fejlődés, futball, gambiai tapasztalat

Bacsó Gábor
2011. 06. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Gambia különösen alkalmasnak tűnt a Futballal a fejlődésért program afrikai megvalósításához készítendő előtanulmány helyszínéül, hiszen a fekete kontinens legkisebb országában a jellemző helyi problémákkal koncentráltabban lehet találkozni, még ha azok talán nem is olyan súlyosak, mint másutt. A kezdeményezésnek európai és afrikai partnerországai vannak, célkitűzéseik a szélsőséges szegénység és az éhezés felszámolása, a malária, az AIDS és más betegségek elleni küzdelem mellett az alapfokú oktatás általános elterjesztése is.
Az afrikai gyerekek nagy többségének legnagyobb álma és lehetősége, hogy európai profi ligák valamelyikében focizhasson. Velük született adottságukként a labdával remekül bánnak, és e képességük fejlesztésére minden esélyt meg is ragadnak. Az ország egész területén megtalálhatók az úgynevezett futballakadémiák, ahol az edzéseket szakemberek vezetik. Ám ezeken a helyeken csupán a személyi feltételek adottak, egyébként híján vannak szinte minden tárgyi eszköznek; nincs rendes pálya, a legtöbb játékosnak nincs cipője, kevés a labda, nem beszélve olyan infrastrukturális hiátusokról, amelyek nem csupán ezekből az intézményekből, de az országból is hiányoznak. Van viszont az elszánt akarat, hogy minden létező tárgygyal, minden létező helyen focizzanak. Ám az eszközhiány és a mélyszegénység miatt a fiatal tehetségeknek nagyon hamar olyan környezetbe kell kerülniük, ahol felfigyelnek rájuk, kiemelik őket, mert különben a család igénye kerül előtérbe, és hamarosan kenyérkeresővé kell válnia a gyereknek. Ebben az esetben a futball iránti elkötelezettség elillan. Benjamin Ezének, a Brikamai Lucky Dube futballakadémia edzőjének is hasonló helyzettel kellett megbirkóznia annak idején, amiről így vall: „A Brikama United játékosaként a húszas éveim közepén ért a felismerés, nem tudom valóra váltani az álmom, hogy a Manchester United játékosa lehessek. Nem lehettem profi labdarúgó, mint ahogy a gambiai bajnokság játékosai sem a futballból élnek.”
Benjamin Eze mindebből ösztönzést is merített: ami vele történt, lehetőleg minél kevesebb gyerekkel történjen meg. Edzővé lett, hogy először a Brikama Uniteddel érjen el sikereket, majd a bajnoki kupa elhódítása után a helyi képzés gyökereihez nyúljon vissza. Jelenleg a Lucky Dube futballakadémia edzőjeként a tehetségek felkutatását tekinti fő céljának, és azt, hogy a tudatos munkára neveléssel elérje, a gyerekeknek ne kelljen feladniuk az álmaikat. Sőt, a labdarúgás fejlesztésével a társadalmi egyenlőtlenségek is enyhíthetők.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.