Gyurcsány nem tér le az őszödi útról

Azt állítja, „nem mosakszik” Gyurcsány Ferenc, tegnap mégis az első Orbán-kormányt hibáztatta az államadósság növekedéséért. – Míg az előző Fidesz-kabinet öt százalékponttal csökkentette az államadósságot, az MSZP két ciklus alatt 20 százalékponttal növelte – ezért arcátlanságnak nevezte a volt miniszterelnök szavait Szijjártó Péter, az államadósságot vizsgáló albizottság alelnöke.

Az első Orbán-kormány, a Medgyessy-kormány és az első Gyurcsány-kormány felelős az államadósság növekedéséért; ez utóbbi a legkevésbé – közölte bizottsági meghallgatásán Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök. Szijjártó Péter, az államadósság-növekedés okait vizsgáló albizottság alelnöke arcátlanságnak nevezte, hogy az exkormányfő a Fideszre mutogat. – Az Orbán-kormány öt százalékponttal csökkentette GDP-arányosan az államadósságot. A 2002-es hatalomátadáskor az államadósság 53 százalékon állt, s ez a mutató a két MSZP-ciklus alatt 2010-re 82 százalékra nőtt. A Fidesz-kormány távozásakor 8000 milliárdon álló államadósság 20 ezer milliárdra nőtt – jelezte Szijjártó, aki szerint a volt kormányfő jobban tenné, ha befejezné a hazudozást. Hozzátette: jól látható, hogy Gyurcsány Ferencnek a mai napig nem sikerült letérnie az őszödi útról. Gyurcsányt azonban a fenti számok nem térítették el azon véleményétől, hogy a felelőtlen költségvetési politizálást a Fidesz kezdte, s ők csak folytatták. Szerinte egy „udvarias bók” volt Medgyessy Péter volt kormányfő részéről, hogy hatalomra lépésekor megköszönte Orbánnak, hogy „a gazdaságot rendben adta át”.
A képviselők arról faggatták Gyurcsányt, mik voltak a trükkök százai, amelyről az őszödi hangfelvételen beszélt, miről „hazudtak reggel, éjjel meg este”, s hogyan hatott ez az államadósságra. A politikus zavarosan indította válaszát, trükknek nevezte, ahogy a Fidesz az autópálya-építéseket elszámolta. Ők – mondta – csak követték a polgári kormány eljárását, de az EU ezt a csatlakozásunk után megtiltotta. Csalásként emlegette – de erről állítása szerint nem tudott – az áfa-visszatérítésekbe történő beavatkozást, s harmadik példaként a decemberi erőfeszítéseket nevezte meg a kifizetések kitolása érdekében. Ezt a trükköt szintén az Orbán-kabinet számlájára írta. – A tenni akarás időnként erősebb volt, mint azok a korlátok, amelyeket figyelembe kellett volna venni – értelmezése szerint csak ennyiben hibázott Gyurcsány. Mint mondta, rabjai lettek – nem csak ők, hanem mindhárom említett kormány – egy illúziónak, annak, hogy „elég többet költeni, s sorsunk jobbra fordul”. Gyurcsány hallgatott, amikor az egyik képviselő szembesítette azzal, miben rejlik felelősségének valódi tartalma, s a meggazdagodásának ügyeit emlegette fel, illetve a köztulajdon privatizálása nagymesterének nevezte. Az államadósság szerinte nem a korrupció miatt nőtt, a jövedelmek reálértékének emelkedése, s az olyan intézkedések, mint a rászoruló gyerekek etetése, a gyulai főtér megújulása vitték el a pénzt. Erre a képviselők jelezték: e beruházások EU-pénzből történtek. Az őszödi villa áron aluli megvétele, az állam általi bérlése viszont pénzben kifejezhető kárt okozott a büdzsének, nem beszélve a többi privatizációs ügyről, amely a volt kormányfőhöz kötődik.
– Országomat egy lóért – így minősítette Gyurcsány tevékenységét Seszták Oszkár (KDNP). Gyurcsány úgy reagált: ő elismerte a felelősségét, „nem ő mosakszik”, és ugyanezt, vagy legalább ennek felét várná Orbánéktól is.