A Bodoki-hegység legmagasabb pontja, a Kő möge (románul Vârful Cărpiniș) 1240 méterrel nyúlik a tenger szintje fölé. De itt található a Jókai regényből is jól ismert Bálványosvár, a hozzá közel eső, nemrégiben példásan felújított Csiszárfürdő vagy épp a Málnásfürdő, ami a békeidők egyik igazi kis székely ékköve volt a magyar fürdőhelyek között. A hegység lábainál fekszik Torja, Dálnok, Sepsibodok, és a szabadtéri néprajzi múzeumáról is híres Csernáton. A kötet ugyanakkor a két közeli várost, Sepsiszentgyörgyöt és Kézdivásárhelyt sem hagyja ki a tárgyalandó célpontok közül.
Óriási veszteség volt Trianonban, hogy a Bodoki-hegyek is Romániához kerültek. A mai kor embere bele sem mer gondolni, hogy mit érhet egy nagyjából négyszáz négyzetkilométeres „kis” hegység, amely nemcsak számos természeti- és ásvány-, de kulturális kincseket is rejt, arról nem is beszélve, hogy gazdag ásványvizekben, azaz borvízben is.
A Bodoki-hegység persze nem tűnt el, ma is várja a magyar utazót. Erre ösztökél Dukrét Lajos, az egyik legjelesebb erdélyi turisztikai szaktekintély kalauza, amelyben részletes térképekkel is találkozhatunk a túraútleírások mellett. A Bodoki-hegység ráadásul eddig soha nem képezte önálló turistakaluz tárgyát, így a mű egy úttörő vállalkozás is a maga nemében – írja a Kisalföld.
(Dukrét Lajos A Bodoki-hegység turistakalauza. Tortoma kiadó, 2024. 104 oldal. 3400 Ft.)
