Ismét akcióba lendült Göncz

Az új magyar alaptörvényről tárgyalt tegnap Brüsszelben az Európai Parlament állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága. A szocialista Göncz Kinga a tanácskozáson azt kezdeményezte, hogy a Velencei Bizottság indítson vizsgálatot a magyar ombudsmani rendszer átalakításáról is.

Nyugtalanság. A szlovák külügyminiszter szerint az Orbán-kormány tevékenysége nyugtalanságot váltott ki Szlovákiában, de aggodalomra még sincs ok, mert Pozsony képes kezelni a helyzetet. Mikulás Dzurinda a pozsonyi törvényhozásban szólalt fel, amikor vitát kezdtek a magyar alkotmánnyal kapcsolatos nyilatkozatról. Dzurinda négy érvet sorolt fel amellett, hogy Szlovákiának miért nem kell félnie Magyarországtól. Elsőnek azt említette, hogy a szlovákiai magyarok lojálisak Szlovákiával szemben. „Köszönöm ezt nekik, úgy gondolom, lojalitásukra építeni lehet” – közölte. Második érve a szlovák útlevél értéke, a harmadik az euró szlovákiai bevezetése volt. Negyedik érvként Dzurinda azt hozta fel, hogy a mai Szlovákia minden helyzetre képes reagálni. (MTI)

Számos uniós ország alkotmánya és sarkalatos törvénye alapul a kétharmados változtatáson, de Magyarországgal a baj az, hogy most egyetlen pártnak van ekkora többsége – mondta Brüsszelben az Európai Parlament (EP) állampolgári jogi, bel- és igazságügyi bizottsága (LIBE) egyórás tanácskozásának végén Thomas Markert. A Velencei Bizottság (VB) – a strasbourgi Európa Tanács konzultatív szerve – titkára az EP bizottságának tagjai előtt ismertette, melyek a VB kifogásai a magyar alaptörvénnyel. Véleményüket június 17-én vagy 18-án fogják hivatalosan ismertetni, miután azt az Európa Tanács parlamentje elé terjesztik.
Kifejtette, rövidnek találják az alaptörvény-tervezet szövegének megjelenése és az elfogadása között eltelt időt, s kifogásolják az Alkotmánybíróság jogosultságainak korlátozását. A nemzet meghatározás szerinte más nemzetiségekre nézve kirekesztő lehet. Szintén bírálta, hogy a határokon túl élő magyarok védelmének rögzítése más államok belügyeibe történő beavatkozással is járhat. Bizottsága nevében kifogásolta a magzatvédelmet, a nemi irányultságra alapuló megkülönböztetést és azt, hogy az alaptörvény a házasságot férfi és nő közötti kapcsolatként rögzíti.
Az EP néppárti frakciójához tartozó Gál Kinga, a LIBE alelnöke elutasította, hogy egy nemzeti hatáskörbe tartozó témát – az alkotmányozást – megtárgyaljanak. Utalt rá: José Barroso, az Európai Bizottság elnöke is ezen a véleményen van. Diszkriminációnak nevezte, hogy a magyar alkotmányt pécézik ki. Kiemelte: a szlovák, a macedón és a román alkotmány is védi a határokon túl élő nemzettársait.
A kínos kérdéseket feltevő újságírókat kutyák rájuk uszításával fenyegető holland liberális Sophie In’t Veld értetlenségének adott hangot, amiért oly idegesen reagálnak a magyar képviselők a magyar alkotmány megvitatására. A baloldali zöld Judith Sargentini szerint a budapesti kormány „trükközik” az alkotmánnyal, hogy a következő kormányokra is befolyással legyen.
A máltai EP-delegáció vezetője, a néppárti Simon Busuttil viszont védelmébe vette a magyar alkotmányt, és azzal vádolta liberális és szocialista ellenzőit, hogy nem értik: az EU erőssége éppen a nézetek sokaságának tolerálása.
Göncz Kinga, a LIBE alelnöke arra kérte a VB-t, vizsgálatuk térjen ki a magyar ombudsmani rendszer átalakítására is. A kormányt folyamatosan a „diszkrimináció” témájában támadó Göncz Kingától lapunk azt igyekezett megtudni, hogy nem kellene-e megvédeni a Szlovákiában élő őshonos magyarokat a Nagymorva Birodalom, valamint Metód és Cirill tiszteletét rögzítő szlovák alkotmánytól. Asszisztense közölte, a képviselőnek erről nincs mondanivalója.

Nyugtalanság. A szlovák külügyminiszter szerint az Orbán-kormány tevékenysége nyugtalanságot váltott ki Szlovákiában, de aggodalomra még sincs ok, mert Pozsony képes kezelni a helyzetet. Mikulás Dzurinda a pozsonyi törvényhozásban szólalt fel, amikor vitát kezdtek a magyar alkotmánnyal kapcsolatos nyilatkozatról. Dzurinda négy érvet sorolt fel amellett, hogy Szlovákiának miért nem kell félnie Magyarországtól. Elsőnek azt említette, hogy a szlovákiai magyarok lojálisak Szlovákiával szemben. „Köszönöm ezt nekik, úgy gondolom, lojalitásukra építeni lehet” – közölte. Második érve a szlovák útlevél értéke, a harmadik az euró szlovákiai bevezetése volt. Negyedik érvként Dzurinda azt hozta fel, hogy a mai Szlovákia minden helyzetre képes reagálni. (MTI)