Lezárult, de az eredménye még nem nyilvános annak a vizsgálatnak, amely azt hivatott tisztázni, miképp akadhattak el évekre a Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetben (BSZKI) a Fenyő János médiavállalkozó tizenhárom évvel ezelőtti meggyilkolásával gyanúsított Jozef Rohác genetikai mintái – tudta meg lapunk rendőrségi forrásból. Értesüléseink szerint a hatóságok napokon belül felfedhetik, hogy a Rohác elleni, a Fenyő-ügyben egyetlen bizonyítékról valamilyen technikai hiba vagy mulasztás miatt nem értesítették korábban a nyomozókat. Úgy tudjuk, a vizsgálat személyi felelősséget állapított meg a DNS-bizonyítékok időleges eltűnésének ügyében, s ennek több érintettje is lehet a kutatóintézetben. A BSZKI az FBI részére kifejlesztett digitális rendszerben tárolja és hasonlítja össze a rendelkezésére álló DNS-profilokat, a számítógép pedig automatikusan jelzi a találatokat az egyezésekről. Ilyen esetekben az intézetnek kötelessége jelezni ezt az ügygazdának, amely jelen esetben az NNI, ám a nyomozók mégis csak két év múlva értesültek Rohác érintettségéről a Fenyő-gyilkosságban.
Ismert, a BSZKI február 7-én értesítette a Nemzeti Nyomozó Irodát (NNI) arról, hogy a merénylet helyszínén az elkövető által hátrahagyott ruhákban talált és a Jozef Roháctól két éve, egy másik ügyben elrendelt letartóztatása alatt vett DNS-minták megegyeznek. Rohác a fenti időben a Seres Zoltán elleni 1997-es gyilkossági kísérlet miatt volt előzetesben, majd a Fővárosi Bíróság egy éve felmentette, mert a nyomozó hatóságok olyan hanyagul kezelték az ügyben rendelkezésre álló egyetlen tárgyi bizonyítékot, hogy annak alapján nem lehetett elítélni a szlovák férfit. A BSZKI értesítése után az NNI haladéktalanul kiadta a nemzetközi elfogatóparancsot Rohác ellen, a szlovák hatóságok lakhelyén, a felvidéki Léván vették őrizetbe a gyanúsítottat, majd kiadták hazánknak.
A BSZKI-nál történtek miatt az NNI, majd az ORFK is vizsgálatot indított. Lapunk érdeklődésére a Legfőbb Ügyészség nem kívánt nyilatkozni, az NNI-től pedig még nem érkeztek meg az adatok a vádhatósághoz.
Magyar Péter megint mellébeszél a mentelmi jogáról