Hamarosan Egyiptomban és Marokkóban is megkezdi működését az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) – hangzott el a londoni székhelyű pénzintézet Kazahsztánban megrendezett éves közgyűlésén. Az EBRD, amely húsz éve a kommunizmus alól felszabadult országok támogatására jött létre, és amely 61 részvényes ország mellett az Európai Unió és az Európai Fejlesztési Bank tulajdonában áll, jelenleg Közép-Európa és Közép-Ázsia 29 országában van jelen, és e területeken a legjelentősebb befektetők között tartják számon. Thomas Mirow, az EBRD elnöke közölte: leghamarabb jövő tavasszal indulhatnak el a programok az észak-afrikai országokban. A pénzintézet munkatársai e térségben is fel tudják használni korábbi tapasztalataikat, mivel sok hasonló vonást találni a húsz évvel ezelőtti közép-európai és a jelenlegi észak-afrikai országok állapota között.
Nem került napirendre a közgyűlésen az a kérdés, hogy Kína csatlakozhat-e a fejlesztési bankhoz, holott az ázsiai ország már többször jelezte, hogy szívesen részt venne a programokban. Egy magas rangú kínai pénzügyi vezető az Emerging Markets című lapnak azt nyilatkozta, hogy azok a részvényesek, akikkel felvették a kapcsolatot, biztosították őket a támogatásukról. Emellett azt is kedvező jelnek tartotta, hogy az idén kínai szakembereket is meghívtak az EBRD éves közgyűlésére.
Mindeközben arról is szó esett, hogy a bank 2015-ben kivonul a közép-európai térségből, mivel az elnök szavaival élve: ezek az országok már kinőtték az EBRD kereteit. Legutóbbi negyedéves jelentésében az EBRD a régiónk országainak idei növekedési kilátásait a januári várakozásoknál jobbnak találta, ezért a korábbi 3,2 százalékos várakozásait 3,5 százalékra módosította. Hazánk 2010-es gazdasági növekedését szintén kedvező irányba változtatták a bank munkatársai: a januári kétszázalékos GDP-növekedés helyett ma már 2,7 százalékos gyarapodást tartanak valószínűnek.
Lassan indul be a hitelezés. A talpra állás jeleit mutatták 2010-ben a közép- és kelet-európai gazdaságok – áll az UniCredit Bank régiós jelentésében. A lakosság a helyzet javulása ellenére még óvatos, az emberek visszafogják a fogyasztásukat, inkább igyekeznek minél több pénzt félretenni. A háztartások pénzügyi helyzete 2011 elején javult, de a pénzintézet munkatársai szerint komolyabb kihívásokkal is számolni kell. Ezek egyike az élelmiszer- és energiaárakban bekövetkezett emelkedés. A magyarok jövedelmének jelenleg 32 százaléka megy el élelmiszerre, valamint villany- és fűtésszámlákra. Ugyanez az arány Lengyelországban 34, Szlovákiában 37, Csehországban pedig 30 százalék. – A munkaerőpiac fokozatos javulása és a jövedelmek stabilabb növekedése fokozhatja az emberek hitelfelvételi kedvét, a növekedés üteme azonban a válság előtti szint alatt marad – állapította meg az EBRD közgyűlésén tartott tájékoztatóján Gianni Franco Papa, az UniCredit kelet-közép-európai régiójának vezetője. A pénzintézet szerint a nem teljesítő lakossági hitelek aránya néhány országban, például Törökországban és Észtországban már nem nő tovább, míg a régió többi részén várhatóan 2011 első fél éve és az év vége között tetőzik.
Orbán Viktor: A világ gyorsabban fog megváltozni, mint mi azt gondoljuk