Meglehetősen futurisztikus az a tízemeletes, a szocializmus évtizedeiben repülési tervezőintézetként működött épület, amelybe az idén a prágai biennále költözött: ablakai éppen csak hogy vannak, ugyanakkor messzire el lehet látni a kilencedik és a tizedik emeletről, ahol a kiállítást rendezték.
Nem a turisták rendezvénye a prágai biennále, közülük kevesen vállalkoznak a majd félórás villamosozásra a kiállítás helyszínéig. Pedig megéri, s nemcsak a látvány folyamatos változásáért, amelyet a Moldva partján végigzakatolva élvezhetünk, hanem magáért a kiállításért is, amely néhány fontos jelenséget kiemel a kortárs művészet szinte áttekinthetetlen világából.
A biennálét a világ egyik legrangosabb kortárs művészeti folyóirata, a Flash Art két rutinos szerkesztője, Helena Kontova és Giancarlo Politi alapította és vezeti. Helena Kontova rendezte 1993-ban a velencei biennále fiatal művészeket bemutató szekcióját, az Apertót is, majd közreműködött a 2001-ben indult tiranai biennále megszervezésében is. A két szakember meggyőződése: szerény eszközökkel is lehet show-t rendezni. Mindenekelőtt ideák! – munkájukat ez a mottó hajtja. Magyar füllel hallva különösen bátor megközelítés, hiszen alighogy felvetődött egy budapesti biennále megrendezésének a gondolata, sokan máris kételkednek a sikerben.
A prágai biennále kínálatában a kortárs indiai művészet kevésbé ismert, színes világa mellett másodszor szentelnek külön egységet a fotónak; A hatalom arcképei címmel külön szekciót kapott néhány magyar alkotó is. Közülük többen erdélyi származásúak vagy éppen ma is ott dolgoznak (Bodonyi Zsolt, Fekete Róbert), Szűcs Attila a negyvenes éveiben járó festőgenerációt képviseli, Sudár Péter a legfiatalabbak közé tartozik, s szerepel a Jane Neal angol kritikus válogatta anyagban Alexander Tinei moldvai származású, de hosszabb ideje Budapesten élő és dolgozó festő több munkája is.
A három fő részből – Kiterjesztett festészet, Művészet általában és A fókuszban Itália –, azon belül pedig több alfejezetből álló biennále egy másik, a kortárs szlovákiai művészetet bemutató szekciójában is találunk magyar résztvevőket: a fiatal Cséfalvay Andrást és Németh Ilonát. Németh Ilona a biennále rendszeres résztvevője. A megnyitó utáni napon rendezték meg Mud Wrestling című performance-át, amelyet első alkalommal 2009-ben mutattak be. A két iszapbirkózó hölgy csatájáról videofelvétel készült, amely korunk társadalmának meglehetősen kemény bírálataként kapott helyet a kilencedik emeleti kiállítótérben.
(Prágai biennále, Prága, Microna, szeptember 11-ig.)
origo.hu
Zelenszkij Budapesten a háborúról beszélt
