Kortárs prágai körpanoráma

Ötödször rendezték meg Prágában a közép-európai térség kortárs művészetének egyik legrangosabb eseményét, a prágai biennálét. Az elsősorban fiatal, de gyakran már nemzetközi rangot szerzett művészek seregszemléjének ez alkalommal a város déli részén, Madarban (Modrany) egy egykori irodaépület ad otthont.

P. Szabó Ernő
2011. 06. 03. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Meglehetősen futurisztikus az a tízemeletes, a szocializmus évtizedeiben repülési tervezőintézetként működött épület, amelybe az idén a prágai biennále költözött: ablakai éppen csak hogy vannak, ugyanakkor messzire el lehet látni a kilencedik és a tizedik emeletről, ahol a kiállítást rendezték.
Nem a turisták rendezvénye a prágai biennále, közülük kevesen vállalkoznak a majd félórás villamosozásra a kiállítás helyszínéig. Pedig megéri, s nemcsak a látvány folyamatos változásáért, amelyet a Moldva partján végigzakatolva élvezhetünk, hanem magáért a kiállításért is, amely néhány fontos jelenséget kiemel a kortárs művészet szinte áttekinthetetlen világából.
A biennálét a világ egyik legrangosabb kortárs művészeti folyóirata, a Flash Art két rutinos szerkesztője, Helena Kontova és Giancarlo Politi alapította és vezeti. Helena Kontova rendezte 1993-ban a velencei biennále fiatal művészeket bemutató szekcióját, az Apertót is, majd közreműködött a 2001-ben indult tiranai biennále megszervezésében is. A két szakember meggyőződése: szerény eszközökkel is lehet show-t rendezni. Mindenekelőtt ideák! – munkájukat ez a mottó hajtja. Magyar füllel hallva különösen bátor megközelítés, hiszen alighogy felvetődött egy budapesti biennále megrendezésének a gondolata, sokan máris kételkednek a sikerben.
A prágai biennále kínálatában a kortárs indiai művészet kevésbé ismert, színes világa mellett másodszor szentelnek külön egységet a fotónak; A hatalom arcképei címmel külön szekciót kapott néhány magyar alkotó is. Közülük többen erdélyi származásúak vagy éppen ma is ott dolgoznak (Bodonyi Zsolt, Fekete Róbert), Szűcs Attila a negyvenes éveiben járó festőgenerációt képviseli, Sudár Péter a legfiatalabbak közé tartozik, s szerepel a Jane Neal angol kritikus válogatta anyagban Alexander Tinei moldvai származású, de hosszabb ideje Budapesten élő és dolgozó festő több munkája is.
A három fő részből – Kiterjesztett festészet, Művészet általában és A fókuszban Itália –, azon belül pedig több alfejezetből álló biennále egy másik, a kortárs szlovákiai művészetet bemutató szekciójában is találunk magyar résztvevőket: a fiatal Cséfalvay Andrást és Németh Ilonát. Németh Ilona a biennále rendszeres résztvevője. A megnyitó utáni napon rendezték meg Mud Wrestling című performance-át, amelyet első alkalommal 2009-ben mutattak be. A két iszapbirkózó hölgy csatájáról videofelvétel készült, amely korunk társadalmának meglehetősen kemény bírálataként kapott helyet a kilencedik emeleti kiállítótérben.
(Prágai biennále, Prága, Microna, szeptember 11-ig.)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.