Venizelosz kinevezése kompromisszum, mert a kormányfő mindenekelőtt szakembert, Lukasz Papademoszt, az Európai Központi Bank egykori alelnökét akarta volna a posztra, ám az elutasította a felkérést. Ehelyett a megvalósult személycsere remélt hatásmechanizmusa a következő: a szocialista párt egyik erős emberének, Papandreu nagy riválisának számító Venizelosz majd segít meggyőzni a kormányzó politikai formációt és a parlamenti többséget arról, hogy elfogadják a Görögországra kívülről – az IMF és az Európai Unió által – rákényszerített adóemeléseket és megszorítócsomagot. Új a külügyminiszter is, a posztra egy EP-képviselőt, Sztávrosz Lambrinidiszt hívott haza Papandreu.
A fejleményeket árgus szemekkel figyelik az EU-ból. José Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke gyors kormányalakítást sürgetett: „Felszólítom az összes politikai erőt, minden energiáját szentelje annak, hogy biztosított legyen a széles körű politikai támogatás a gazdasági reformhoz!”
Görögország sorsát azonban ma már elsősorban nem Athénban írják. Nicolas Sarkozy francia elnök és Angela Merkel német kancellár tegnapi berlini találkozójukon a görög válság gyors megoldása, az újabb mentőcsomag megalkotása mellett érveltek, és egyetértettek abban, hogy a magánbefektetőket kizárólag „önkéntes” alapon lehet bevonni a görög törlesztési terhek enyhítésébe. Hogy ez mit jelent, nem részletezték.
Jelentősen erősödtek a görög banki részvények a kormányátalakítás hírére az athéni értéktőzsdén, a banki részvények összetett mutatója négy százalékkal emelkedett. Délelőtt tovább estek, később megkapaszkodtak az irányadó nyugat-európai tőzsdeindexek. Az euró ugyanakkor erősödésnek indult a főbb devizákkal szemben.
origo.hu
Ha Magyar Péter valóban elkövette a bűncselekményt, akkor nincs helye a közéletben
