Az Österreich Werbungnál, azaz a Osztrák Nemzeti Idegenforgalmi Képviseletnél több magyar szakember is dolgozik. Van köztük olyan, aki már saját marketingcéggel is rendelkezik – mondta lapunknak Pataki Éva, Kelet-Stájerország turisztikai régiójának vezetője, aki már jó ideje áttelepült a szomszédos Ausztriába. A szakembertől megtudtuk, korábban egy balatoni hotel vezetőjeként dolgozott, a határ másik oldalára egyrészt magánéleti okok miatt költözött át, másrészt pedig azért, mert egy osztrák cégtől olyan ajánlatot kapott, amit nem akart kihagyni.
Pataki Éva lapunknak leginkább azt hangsúlyozta: ahhoz, hogy az osztrák turizmus területén a külföldiek magasabb pozíciót is elérjenek, először is bizonyítaniuk kell szakmai rátermettségüket. Erre azért van szükség, mert Ausztria védi annyira saját munkaerőpiacát, hogy magasabb pozíciókba inkább a saját embereit teszi. Ezt emelte ki lapunknak Koroknai Tamás, az innsbrucki Grauer Hotel igazgatója is. – Ausztria vendéglátóipara és turizmusa sok munkaerőt fel tud venni, a szállodák és vendéglátóhelyek azonban elsősorban alapszemélyzetet, azaz jó szakácsot, felszolgálót és recepcióst keresnek. A vezető pozíciókat ugyanakkor már nehezebben töltik be külföldiek, egyszerűen azért, mert a kisebb és közepes szállodákat általában tulajdonosaik üzemeltetik, a vezetőséget pedig ők adják. Korábban Budapesten is idegenforgalommal foglalkoztam, magyarországi kötődésem pedig a mai napig megmaradt. Ahhoz sem kellene sok, hogy hazamenjek, mindössze egy ugyanolyan lehetőség, mint ami itt eleve adott. És itt elsősorban nem az anyagiakra gondolok, hanem olyan lehetőségekre, amelyek megmozgatnák a fantáziámat, és amelyek lehetővé tennék, hogy Magyarországon hasznosíthassam a tudásomat és tapasztalatomat.
Más kint a rendszer. Az osztrák idegenforgalmi hivatal a magyarhoz hasonlóan állami irányítású, tevékenységét pedig állami pénzből végzi. A tartományok idegenformai hivatalait ugyancsak az állam tartja fenn. A kisebb turisztikai érdek-képviseleti szervek költségvetése teljesen más nagyságrendű, mint a magyar: a Kelet-Stájerország turizmusával foglalkozó iroda éves kerete például 400 ezer euró, a tartományi hivatalok büdzséje pedig ennél is jóval nagyobb, rendszerint több millió eurós. Különbség az is, hogy az osztrák rendszer szervezeti felépítése egészen más, mint a hazai, hiszen nem fentről, hanem alulról szerveződik. Ez teszi lehetővé, hogy a turisztikai vállalkozások a magukénak tekintsék a velük együtt dolgozó szövetségeket. Különbség az is, hogy Ausztriában a turisztikai cégek biztosak lehetnek abban, hogy az általuk fizetett idegenforgalmi adót valóban idegenforgalmi marketingre fordítják.
Orbán Viktor: Győztek a hazafiak!