Magyarország Kína-barát politikát folytat

Kao Csien
2011. 06. 30. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Kínai Népköztársaság miniszterelnöke, Ven Csia-pao (Wen Jiabao) közelgő hivatalos magyarországi látogatása bizonyítja, hogy Kína és Magyarország egyaránt nagy hangsúlyt fektet kapcsolatainak fejlesztésére, de jelzi egyben azt is, hogy a két fél e téren minden tekintetben új fejlődési szakaszba lépett.
Hatvankét évvel ezelőtt, az új Kína megszületésekor Magyarország az elsők között vette fel a diplomáciai kapcsolatot országunkkal. Az azóta eltelt bő fél évszázad alatt a két ország közötti viszony kiállta az idő próbáját, a két nép közötti kölcsönös megismerés és barátság elmélyült. Az utóbbi egy évtizedben a felek közös erőfeszítéseinek köszönhetően kapcsolatunk meglehetősen nagy fejlődésen ment keresztül: a kölcsönös magas szintű látogatások folyamatosak, a tapasztalatcsere és az együttműködés minden téren, így a gazdaság, a kereskedelem, az oktatás, a kultúra, az egészségügy, a sport és a turisztika terén is bővült. Magyarország a kelet-közép-európai régióban fontos gazdasági-kereskedelmi együttműködő partnerévé vált Kínának. Tavaly a két ország közötti külkereskedelmi forgalom 8,72 milliárd dollárral történelmi csúcsot döntött, de az idén már 10 milliárd dollár körüli eredmény várható. Mindezek mellett a két ország relációjában számos fénypont is adódik: a Kínából Magyarországra irányuló beruházás akkumulált értéke 2,5 milliárd dollárral a régióban itt a legmagasabb; a Bank of China itt hozta létre a régióban az első fiókintézetét; a Hainan Légitársaság úttörőként nyitotta meg a Budapest–Peking közvetlen légi járatot; a két kormány közös eredménye Európa egyetlen két tanítási nyelvű általános iskolája, amely az idén hétéves. Egyre több kínai érkezik Magyarországra turisztikai és tanulási célból.
Engem, mint Kína Magyarországra akkreditált rendkívüli és meghatalmazott nagykövetét, elégedettséggel tölt el a kétoldalú kapcsolatok jó fejlődési tendenciája, ugyanakkor a szempillantásnyi idő alatt ezernyi változást produkáló nemzetközi környezetben mindkettőnknek alaposan meg kell fontolni, hogy hogyan erősítsük tovább együttműködésünket, hogyan készüljünk fel még jobban az új kihívásokra. A két ország adottságai eltérők ugyan, szerintem mégsem szűkölködünk az együttműködést megalapozó tényezőkben. Főként azért, mert mindkettőnkre jellemzők a következők:
Először is, dacolunk az erőszakkal, és fáradhatatlanul tökéletesítjük önmagunkat. Kína újkori történelmében népünk megszenvedte a nagyhatalmak támadásait, de a sarkára állt, és ellenállt a kívülről jövő támadásoknak, mígnem lerázta magáról a félfeudális-félgyarmati béklyót. Ugyanakkor a nemzeti szabadság és önállóság érdekében a magyar nép sem sajnálta vérét és életét áldozni, hősiesen küzdött. S bár számtalan nehézség gyötörte, mégis rendíthetetlen maradt.
Másodszor, intelligensek, bölcsek, úttörő és innovatív szellemiségűek vagyunk. Három évtizede már, hogy Kína nagy erőkkel segíti a reform és nyitás politikájának megvalósulását, aktívan keresi az ország adottságainak megfelelő fejlődési utat évente átlagosan 9,9 százalékos gazdasági fejlődést elérve, ezáltal több mint 200 millió kínai embernek segítve a szegény sorból kiemelkedni. Mindeközben Magyarország, amelyet a „feltalálók hazájaként” tisztelünk, gyártásával és kutatás-fejlesztésével a világ technológiai haladásához, az emberi civilizációhoz jelentős hozzájárulásokat tett.
Harmadszor pedig jellemző ránk a kölcsönös megértés és az egyenrangú bánásmód. Kína nagy hangsúlyt helyez magyar kapcsolatainak fejlesztésére, és úgy tekint Magyarországra, mint baráti együttműködő partnerre, tiszteletben tartja a magyar nép önállóan hozott döntéseit. Magyarország kitart az „egy Kína” elv mellett, és Kína-barát politikát folytat. Az államközi kapcsolatok kezelésében a kölcsönös bizalom és az interaktivitás kialakításának elengedhetetlen előfeltétele a két ország vezetőinek éles elméjű előrelátó készsége és a népek sürgető vágya.
Negyedszer pedig fejlesztjük a gazdaságot a kölcsönös előnyök és a közös nyereség érdekében. Kína az idén indította útjára a XII. ötéves tervet, amelyben a gazdaság szilárd léptekkel való fejlesztése mellett még több figyelmet szentel az életszínvonal növelésének, a természetes környezet védelmének, és igyekszik a fenntartható fejlődés célját megvalósítani. A magyar kormány is kiemelt prioritásként kezeli a gazdaságélénkítő intézkedéseket. Azért küzd, hogy megtalálja és kialakítsa a saját aktuális adottságainak leginkább megfelelő fejlesztési stratégiát. A kereskedelem bővítése, a kölcsönös beruházások előmozdítása, az infrastrukturális építés erősítése, a pénzügyi együttműködés kialakítása és sok egyéb terület mellett még számtalan lehetőség bontakozik ki előttünk.
A fentiek alapján hiszem, hogy Ven Csia-pao miniszterelnök látogatása határozottan előmozdítja a kölcsönös kínai–magyar kapcsolatokat, és a többek között a kétoldalú gazdasági, kereskedelmi, kulturális és személyes téren működő konkrét együttműködések számára még több feltételt és kiváló lehetőséget biztosít. A hagyományos kínai és magyar barátságot kitörölhetetlen nyomával gazdagítja, hogy a két ország baráti, együttműködési partnerkapcsolatai hosszú távú egészséges és stabil fejlődése részére egy újabb szilárd alapot épít.

A szerző Kína Magyarországra akkreditált nagykövete

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.