Mikor fürdött utoljára a Balatonban?
– Az utóbbi három-négy évben ritkábban.
– Cholnoky Jenő írta: a balatoni ember csak akkor kerül a vízbe, ha beleesik. Igaz ez?
– Van benne valami. Édesapám tősgyökeres tihanyi, de harmincöt éve nem fürdött a Balatonban.
– Tehát akkor: Horvátország vagy Balaton?
– Tengerből elég három-négy nap évente. Bár a kilencvenes évek óta jóval kevesebb a vendég, a Balatonon nagyon sokat fejlődtek a szolgáltatások az utóbbi években, jobb lett a minőség, és összességében olcsóbb, mint a horvát tengerpart. Tehát nem kérdés, hogy a Balatonra szavazok. Csakhogy Horvátországnak sokkal jobb a píárja, még a közszolgálati televízió is azt reklámozza. Ön szerint a horvát közszolgálati televízióban megy Balaton-reklám?
– Ez nem hiba, inkább követendő példa. Miért nem fognak össze a balatoni települések, és kezdenek hasonló intenzív kampányba? Nem lehet örökké a pénztelenségre hivatkozni. Külön-külön nyilván nem megy, de együtt sikerülhet.
– Valóban szükség lenne átfogó marketingstratégiára, ehhez viszont arra, hogy ha nem is önálló régióként, de valahogy együtt legyenek a települések. Amíg mindenki csak a saját kis büdzséjéből próbálja kigazdálkodni a reklámköltséget, nem lesz látható eredmény.
– Ha nincs is Balaton régió, van Balatoni Fejlesztési Tanács és Magyar Turizmus Zrt., amelyek összehangolhatnák a kezdeményezéseket. De mindez nem látszik. Úgy tűnik, hogy a parti települések kiskirályságok, amelyek azt tesznek, amit akarnak. Mire valaki észbe kap, már eladták az egész Balatont, nem marad közkézen semmi. Ha átnéz a túlsó partra, akkor ott barátokat lát vagy idegeneket?
– Mindenképpen barátokat, de kétségkívül nincs meg még az összhang a turisztika területén. Összefogás csak a kisebb térségekben van. Tihanynak például Balatonfüreddel született megállapodása, hogy összehangoljuk kulturális rendezvényeinket. Füred megkötötte ezt a megállapodást Paloznakkal is. Közös érdek. Ha itt a vendég, akkor még rossz idő esetén sem szabad úgy éreznie, hogy nincs mit csinálnia. Itt kell tartani legalább egy-másfél hétig.
– Tihanynak nem nagyon lehet oka panaszra, hiszen a Balaton egyik legfrekventáltabb helye.
– Csakhogy nekünk az az érdekünk, hogy ne három-négy órára jöjjenek ide a turisták, hanem időzzenek is. Egyenek, igyanak, lakjanak. Ehhez viszont nincs elég színvonalas szálláshelyünk, pontosabban nincs olyan vállalkozó, aki ilyet építene. Hitelt ugyanis ma nem ad bank szállodafejlesztésre, a zsebében pedig senkinek sincs négy-öt milliárd forint. És nemcsak szálláshely kellene, hanem abban megfelelő szolgáltatás: egészségturizmus, konferenciaturizmus, de nehezen tudunk ebben előrejutni. Most azonban másfél milliárdos uniós támogatású fejlesztésünk van folyamatban. A vállalkozók tehát látják, hogy van mihez csatlakozniuk. A Tihanyi Legenda programban új főteret alakítunk ki díszburkolattal, teraszokkal, körutak épülnek, amelyek elvezetik a látogatókat a nevezetességeinkhez, megerősítjük a Pisky sétányon a támfalat, és díszburkolatot kap több utca is a műemléki területen, valamint ismét megerősödik a visszhang.
– Ehhez házakat is el kell bontani?
– Nem kell bontani, csak növényzetet irtani. A visszhangot ugyanis nem az épületek, hanem az időközben ültetett és elszaporodott növények halkították el.
– Már látjuk magunk előtt a megszépült Tihanyt, de azt is látjuk, hogy a sétáló turisták egyenkínálattal találkoznak: pirospaprikával, paprikafüzérrel, fütyülős barackkal, műanyag flakonos édes borral. Ettől lehetnének épp Makón vagy a Hortobágyon is. Miért nincs jellegzetes tihanyi kínálatuk?
– Mivel Tihany nemcsak nyaraló-, hanem kirándulóhely is, a tömeginvázió igényeinek kielégítésére törekednek a helyi kereskedők. Tehát javarészt olcsó terméket árulnak. Valóban ez a jellemző kínálat, amely mellett elvész a sajátos tihanyi elem. Két esztendeje a helyi turisztikai szervezet helyi vállalkozókkal kialakított egy Tihanyhoz köthető termékskálát – kecskeköröm, hal, bor, szőlő, mandula, levendula –, amelynek igyekszünk hangsúlyt adni. Szeretnénk további 50-60 hektáron levendulát és gyógynövényt ültetni, továbbá egy lepárlót építeni. És már készül a marcipán kecskeköröm. Csak idő kell, hogy elinduljunk ezen az úton. A Belső-tónál most átadott, a nemzeti park által üzemeltetett Levendula fogadóközpont máris egy lépés. A látogató interaktív ismerkedést végezhet a félszigettel. Megtudhatja például, hogy vulkáni maradvány, amelynek két krátere volt: a Belső- és a Külső-tó helyén. Megismerheti az állatvilágot, a történelmi és természeti nevezetességeket, ezt követően kerékpáron körül is járhatja, mert Tihany kerékpárbarát település.
– Milyen a viszony a nemzeti park és a település között? Nem csapnak össze túl gyakran az ellentétes érdekek?
– Akadnak vitás pontok. Mi nem akarjuk beépíteni benzinkutakkal és logisztikai központokkal a félszigetet, ugyanakkor szeretnénk fejleszteni a meglévőt, és ebben a kérdésben nehezen tudunk előrejutni. Döntően a belterületbe vonásokról, az új lakóterületek kijelöléséről van szó. Tihany elöregedő település, és nincsenek új építési telkek, ezért a fiatalok elköltöznek. Régen 320 gyerek volt az iskolában, ma van 132. Az ingatlanlobbit, az üdülőépítő befektetőket el tudtuk hárítani, és rendeletet alkottunk, hogy új építési telkek kijelölése esetén a helyi fiatalok jelentős kedvezményt kapnak.
– Nemcsak a természetvédelmi terület nagyságát, hanem az összképet is őrizni kellene. Tihanyban mindig nagyon szigorúak voltak az építési előírások, nem lehetett tájidegen anyagból építkezni, de tudható, hogy az érdek rendre felülírja a szabályt. Tud és akar-e tenni az ilyen esetek ellen?
– A tihanyi rendezési terv az egyik legszigorúbb Magyarországon, a műemlék- és környezetvédelem, továbbá a nemzeti park engedélye is kell egy-egy új építkezéshez. A probléma nem ott szokott lenni, hogy mire kap engedélyt, hanem hogy ennek birtokában mit épít. Bontattunk már le pincére húzott felépítményt és engedély nélküli szaletlit is. A polgár persze minden alkalommal bíróságra megy, nekünk pedig nincs mérlegelési jogunk a már jogerős ítélettel szemben.
– Milyen szezonra számít?
– Évek óta érzékeljük, hogy a balatoni szezon egyre hosszabb, a tavaszi hosszú hétvégeken, ünnepeken megkezdődik. Ez nyilván az üdülési csekknek is köszönhető. Az is látható, hogy egyre kevesebb a külföldi turista, aminek nem örülünk. A tendencia megfordult, márpedig csak magyar vendégekből nem tud megélni a Balaton. A komp évente egymillió autót visz és hoz, ennek csupán 35 százaléka marad, a többi átmegy Tihanyon. A statisztikák szerint folyamatosan csökken a vendégéjszakák száma is, 2000-ben 200 ezer, tavaly már csak 135 ezer volt. Tehát azt szeretnénk elérni, hogy a vendégek maradjanak, ezért kell mindent megtennünk. A cél a minőségi turizmus, vagyis hogy prémium kategóriás vendégek érkezzenek ide, ehhez azonban prémium kategóriás szolgáltatások is kellenek.
– Például zárt üdülőparkok?
– Nem hiszem, hogy zárt luxus üdülőparkok. Abból kellene több, ami van.
– Nem nagyon van polgármester Magyarországon, akinek ennyi természeti és történeti kincset kell gondoznia, miközben valójában egy kis község élén áll.
– Tihanynak mindössze 1400 állandó lakosa van, ugyanakkor a közigazgatási területe óriási, az egész félsziget üdülőterületekkel, műemlékekkel, védett természeti értékekkel, tavakkal, és ekkora lakosságszám mellett valóban komoly feladat mindezt karbantartani. Szezonban ugyanis további négy-öt ezer embert kell folyamatosan és magas színvonalon kiszolgálnunk.
– Rosszabb esetben akár a Tihanyi-félsziget is lehetne nem egy, hanem több kézben, mint most a Balaton. Nem lenne már ideje, hogy akár a szakma, akár a politika kitalálja, hogy milyennek is szeretné látni a Balatont? Mert van ugyan Balaton-törvény, de az annyit ér, amennyit be tudnak tartatni belőle. Végül is ön szerint politikai vagy szakmai döntésnek kellene születnie a tó jövőjéről?
– Nyilván szakmai döntésnek, amelyet politikai lobbival kell megtámogatni. Vannak a térségnek erős polgármesterei, akik sokat tesznek a Balatonért, bár nagyon elfoglaltak.
– Amikor lenéz az apátság mellől, milyen Balatont szeretne látni?
– Nyitott, megközelíthető tavat. Szerencsére ebben mi jó pozícióban vagyunk. A tihanyi part alig van beépítve. És remélem, így is marad.
origo.hu
Életveszélyes állapotban van egy biciklis, mert egy autós rossz pedálra lépett Albertirsán - videó
