Mesterházy Attila bedarálta elődje levelét

Miután Gyurcsány Ferenc egy lezárt borítékban átadta Mesterházy Attilának azok nevét, akik szerinte felelőssé tehetők az őszödi beszéd kiszivárogtatásáért, az MSZP elnöke a sajtó előtt megsemmisítette az iratot. A szocialisták szerint a Belügyminisztériumnak kellene megoldania belső vitáikat a titkosszolgálat őszödi jelentésének nyilvánosságra hozatalával. A szaktárca ezt nem teszi meg.

Van miről tárgyalni. A hivatalos közlések szerint az MSZP jövője lesz a párt mai kongresszusának témája. A tanácskozáson az elnökség javaslata alapján az MSZP jellegéről, kívánatos szövetségi politikájáról és szervezetéről mondhatják el véleményüket a küldöttek. Mesterházy Attila pártelnök a belharcok lezárását várja a kongresszustól. Komoly vitát vetít előre ugyanakkor, hogy Gyurcsány Ferenc szerint az elnökség kérdései pontatlanok, manipulatívak, szándékosan félreértelmezik az általa vezetett Demokratikus Koalíció platfrom (DK) céljait, így nem visznek közelebb a helyes válaszokhoz. A tanácskozást az őszödi beszéd kiszivárogtatásáról folyó üzengetés is beárnyékolhatja, de napirenden lehet a Gyurcsány tudtával megalakult Demokrata Párt is, illetve a DK pártszavazási kezdeményezése. (MN)

Egy dél-amerikai szappanoperához kezd hasonlítani az, ami az MSZP-ben Gyurcsány Ferenc balatonőszödi beszédének kiszivárogtatása kapcsán történik. Miután ugyanis a volt miniszterelnök egy lezárt borítékban megküldte Mesterházy Attila pártelnöknek, hogy szerinte mely szocialista politikusok, köztük pártvezetők adták át a sajtónak a hanganyagot, Mesterházy fogta a levelet, és olvasatlanul megsemmisítette azt. A frakcióvezető erre egy iratmegsemmisítőt használt fel.
Az MSZP elnöke tette indokaként elmondta, ha Gyurcsány Ferenc nem érzi megdönthetetlennek, és ezért nem hozza nyilvánosságra információit, akkor ő sem vállalja ennek felelősségét, tehát nem várható el tőle, hogy a volt miniszterelnök helyett közölje a neveket. Mesterházy elfogadhatatlannak nevezte, hogy ezt a felelősséget a nyakába akarják varrni, noha – mint mondta – ennek az ügynek a volt kormányfővel ellentétben nem érintettje. A politikus Antall József volt kormányfő 1992-es politikai akciójához hasonlította Gyurcsány borítékküldését. Akkor a néhai miniszterelnök a kisgazdafrakció minden tagjának átadott egy lezárt borítékot, amelyben állambiztonsági átvilágításuk eredménye volt benne (akkor egyébként még nem készült el az ügynöktörvény, így nem lehet tudni, milyen elvek mentén készült a jelentés). Egyedül Torgyán József nem volt hajlandó kinyitni a levelet.
Mesterházy felidézte, mivel Gyurcsány Ferenc több fórumon azt sejttette, hogy a beszéd kiszivárogtatásával valaki elárulta őt, az MSZP-frakció egy hónappal ezelőtti, mintegy kilenc órán át tartó frakcióülésén a képviselőcsoport tagjai „kérték, sőt, követelték” a volt kormányfőtől, nevezze meg, kire gondol. Tóbiás József a frakcióülés legvégén azt mondta, „nem hagyja el a termet”, amíg nem kap választ erre. Gyurcsány Ferenc ezután közölte, hogy a neveket zárt borítékban átadja a pártelnöknek.
Gyurcsány egyébként Facebook-oldalán ennek az ellenkezőjét állította, vagyis azt, hogy a frakció felajánlása ellenére sem volt kíváncsi arra, kit tart felelősnek a kiszivárogtatásért. – A legutóbbi olyan frakcióülésen, ahol előkerült Őszöd ügye, kérésre újra elmondtam, amit akkor tudtam, azt kérdeztem a jelenlévőktől, kívánják-e, hogy kimondjam az érintett(ek) nevét?… A frakció nem válaszolt kérdésemre – írta Gyurcsány. A Blikknek nyilatkozó Ivancsik Imre volt szocialista titkosszolgálati államtitkár szintén megcáfolta Gyurcsányt, kijelentette: „többen követeltük tőle, árulja el, kire gyanakszik, ne éltesse a legendát, hogy őt elárulták”.
Mesterházy Attila szerint Pintér Sándor belügyminiszternek kellene tisztáznia a szocialisták közötti perpatvart, méghozzá úgy, hogy intézkednie kellene az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt, még a Gyurcsány-kormány idején lefolytatott nemzetbiztonsági vizsgálat nyilvánosságra hozataláról. – Szeretnénk, ha mindenki világosan láthatná, meddig jutottak a titkosszolgálatok, a nyomozást folytató szervek – jelentette ki a pártelnök. Hozzátette, talán még a Fidesznek is érdeke, hogy kiderüljön, „ki volt az a személy, amennyiben a jelentésekből ez kiolvasható, melyik szocialista politikus lehetett”, aki kiszivárogtatta az őszödi beszédet. Bejelentette azt is: vizsgálatra kéri az MSZP-frakció etikai bizottságát, mivel az ügy kapcsán megfogalmazott találgatások, legendák a képviselőcsoportot sározzák be.
Szili Katalin még az MSZP tagjaként a 2010-es választások előtt tett egy hasonló kezdeményezést. A volt házelnök éppen Mesterházytól kérte tavaly februárban, hogy a helyzet tisztázása érdekében tegyen lépéseket, és kezdeményezze a titkosszolgálati anyag nyilvánosságra hozatalát. Szerinte ugyanis frakcióvezetőként Mesterházy a titokgazdája a képviselőcsoport zárt ülésén elhangzottaknak.
Gyurcsány Ferenc „bölcs dolognak tartja és támogatja” Mesterházy kezdeményezését az őszödi beszéddel kapcsolatos titkosszolgálati információk nyilvánosságra hozataláról. Levele megsemmisítésére nem reagált, mint mondta: „gondolkozom rajta, hogy mit gondolok róla”. Gyurcsány szerint az egész kiszivárogtatás „kollektív ügy”, és sajnálja, hogy vannak, akik nem ezt gondolják.
A Belügyminisztérium (BM) egyébként jelezte, hogy „nem hajlandó részt venni egyetlen párt belső harcában sem”. Hangsúlyozzák: a BM-et a kormány és a törvények irányítják, a 2010-es választásokkal véget ért az a korszak, „amikor a titkosszolgálatokat politikai célokra lehetett felhasználni”. – A szocialisták kíméljék meg az országot a múlt vitáitól – reagált a szaktárca.
Márpedig a szocialistákat is nagyon érdekli ez a téma, a múlt vitái. Az MSZP pécsi alapszervezetének volt titkára, Komáromi István szerint nem a volt miniszterelnök szivárogtatta ki a balatonőszödi beszédet. A politikus – aki magát nem tartja Gyurcsány hívének – lapunknak elmondta, 2008. április 8-án ő adott át Szilvásy György volt titkosszolgálati miniszternek egy CD-t. Az adathordozón található hangfelvételen Komáromi azzal a személylyel beszélget, akit ő a kiszivárogtatás főszereplőjének tart. – Felmerül a kérdés, hogy vajon mi történt ezzel az anyaggal – mondta Komáromi István, aki hajlandó lenne Mesterházy Attila pártelnökkel és az érintettel hatszemközt megbeszélni az ügyet. – Baranyai szocialista politikusról van szó, aki ma is a „Mesterházy-istállóban lovászkodik”, azaz az illető az MSZP vezetésének a tagja – mondta Komáromi, aki a férfi nevét nem árulta el. Utalt azonban arra, hogy a politikus csak az utóbbi időben szólalt meg társadalompolitikai kérdésekben.
Az őszödi beszéd kiszivárogtatása a múlt hét végén került ismét napirendre az MSZP-ben, amikor Szanyi Tibor kifejtette, hogy maga Gyurcsány és közeli munkatársai voltak a kiszivárogtatók. Ezt a volt miniszterelnök többször is visszautasította, közölte, a „fél karját” is feltenné arra, hogy nem a környezetében kell keresni a tettest.

---

Játszma nélkül. Az őszödi beszéd 2006 májusában hangzott el az MSZP frakcióülésén. A miniszterelnöki szék ismételt várományosaként Gyurcsány Ferenc arról szónokolt: kormánya az ellenkezőjét teszi annak, amit a kampányban ígért. Már-már látnoki módon felvázolta annak lehetőségét is, hogy felfogása szembekerülhet a párt elképzeléseivel. Azt ígérte párttársainak: ha nézeteltéréseik lesznek, semmilyen játszmát nem játszik. Az alábbiakban a beszédből idézünk.

– Amit meg lehetett csinálni az elmúlt egy hónapban [a 2006-os választás után], azt megtettük. Amit az azt megelőző hónapokban [a kampány időszakában] titokban meg lehetett csinálni úgy, hogy nehogy a választási kampány utolsó heteiben előkerüljenek olyan papírok, hogy mire készülünk, azt megtettük.

– Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkú…k. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még ország nem csinált, mint amit mi csináltunk. Meg lehet magyarázni. Nyilvánvalóan végighazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. Annyival vagyunk túl az ország lehetőségein, hogy mi azt nem tudtuk korábban elképzelni, hogy ezt a MSZP és a liberálisok közös kormányzása valaha is megteszi. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Semmit.

– Gyorsan eljött az igazság pillanata. Az isteni gondviselés, a világgazdaság pénzbősége meg trükkök százai, amiről nyilvánvalóan nektek nem kell tudni, segítette, hogy ezt túléljük. Nincsen tovább. Nincsen.

– Reform vagy bukás. Nincs más. És amikor azt mondom, hogy bukás, akkor beszélek Magyarországról, beszélek a baloldalról, és nagyon őszintén mondom nektek, beszélek magamról is.

– Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált és egy dolog fűtött: visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet. Hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a k…va országban. Hogy nem kell besz…ni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól.

– Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mint hogyha kormányoztunk volna. Ehelyett hazudtunk reggel, éjjel meg este.

– Azt gondolom, hogy lesznek konfliktusok, gyerekek, igen, lesznek. Lesznek tüntetések, lesznek. Lehet tüntetni a Parlament előtt. Előbb-utóbb megunják, hazamennek.

– Az a személyes sztorim, hogy változtassuk meg ezt a k…va országot, mert ki fogja megváltoztatni? Orbán Viktor fogja megváltoztatni a csapatával? Vagy C változat: nem történik semmi.

– Mi lenne, ha nem az egymás közötti fa…dás miatt veszítenénk el a népszerűségünket?

– Csak azt tudom mondani, nem fogok játszani semmilyen játszmát.