Mi a magyar?

Munkatársunktól
2011. 06. 20. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A föld hasonlít egy iszonyú nagy gömbölyű almához, mellynek haján horpadások és emelkedések vannak. A horpadásokat tengerek foglalták el. Hol tenger nincs, ott száraz föld van. Tó az álló viz, ha száraz földdel van körülvéve; sziget a száraz föld, ha viz veszi körül. A föld színén sokkal több a viz, mint a száraz föld. Az egész száraz földet tenger keríti. Mi tehát szigetben lakunk. Három fősziget van a földön, első az óvilág, másik az újvilág, harmadik a legújabb világ. Az óvilág három félszigetbül áll; ezek nevei: Európa, mellyben édes hazánk is van; Ásia, melly legnagyobb világrész vagy inkább földrész, és Afrika, melly legforróbb mindnyájok között. […]
Tudok suttogni, beszélni, kiáltani. Majd gyorsan, majd halkan beszélek. Ismerek hebegő gyermekeket. A selypes beszéd nem tetszik.
Rosszra nem hagyom magamat rábeszélni. Csak akkor kezdek szólani, mikor más kibeszélte magát. Csacsogni, lármázni nem illik. Mikor fütyölök, ajakaim között hajtom ki gyorsan a levegőt; juhászosan is tudok fütyölni, két ujomat szájamba s nyelvemre tévén. A madarok fütyölése igen változatos és igen szép. […]
Magyarországnak királya s nádora van. Vannak főnemesek, nemesek, polgárok és parasztok. Indiában az illy osztályok áthághatatlanok, azaz kinek apja katona, fija is a köteles lenni, kié pap, a fiú is pap lesz stb.; nálunk szorgalom, iparkodás és jelesség által a parasztfiú is sokra mehet. […]
Magyar elődeink igen vitéz emberek voltak, a keresztény hitet nem ösmerék, hanem hittek egy fő lényt, kit hihetőleg istennek neveztek, s mint mondatik, őt a nap képe alatt imádák. Ennek szent berkekben évenkint vagy nagyobb szerencsés esetek alkalmával fehér lovat áldoztak. A régi görögöknél is a ló Phoebusnak, vagyis a napnak vala szentelve.
A magyarok nem legjobb szomszédok voltak a németekkel. Árpád halála után a németek akartak szarvat kapni, de a magyarok megverték őket és bekaptak Németországra, honnan csak igen sokára egy nagy megveretés után lehete őket teljesen kiigazítani. Ittlétök után mintegy egy századdal Geiza vagy Gecse herczeg a kereszténységet kezdé közebek oltani, melly munkát első István király meglehetősen bevégezett, miért utóbb szentnek és apostolinak neveztetett el.
Magyarország népe ekkor hódító magyarokbul, kik a nemzetet képzék, és meghódolt bennszülöttekbül, kik szolgai állapotba vettettek, álla. Amazok fegyvert hordozva katonáskodtak, ezek a földet mivelék és mesterségeket űztek. István olly tüzesen látott a kereszténység terjesztéséhez, hogy a meg nem keresztelkedőket rabszolgáknak szánta, a megkeresztelkedetteket pedig a rabszolgaság alúl fölmenté.
Árpád családa négy századon által viselte a fejedelmi pálczát Magyarhonban. Több fejdelmet ada, kik szellemieg nagyok és hatalmasak voltak. Legkitűnőbb közöttük I. László, korának és a magyar történeteknek legdaliásabb férfija, nemesíelkü s erős karu bajnok, jeles király, nagy hazafi, derék ember. Utána több gyönge kézben vala a királyi pálcza.
(Vajda Péter: Nemzeti képes ábécze. Olvasó és mulattató könyv magyar szorgalmas fiúk és leányok számára nálunk eddig egészen új mód szerint, 1840)

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.