Módosították a szlovák nyelvtörvényt

Tegnap este, kétnapos heves vita után elfogadta a szlovák parlament a kisebbségi nyelvek használatáról szóló jogszabály módosítását. Az eredeti beterjesztéssel szemben a szlovák képviselők kezdeményezésére Rudolf Chmel emberi jogi és kisebbségügyi miniszterelnök-helyettes, a Híd magyar– szlovák párt alelnöke által beterjesztett módosítás azonban messze elmarad az EBESZ és az Európa Tanács ajánlásaitól, s döntő többségében a megítélt jogokat az állam sem anyagi támogatással, sem büntetőjogi szankciókkal nem garantálja.

Elutasított kereset. Nem kell bocsánatot kérnie Csáky Pálnak, a Magyar Koalíció Pártja volt elnökének Bugár Bélától, a Most – Híd vegyes párt elnökétől, amiért 2010-ben a választások előtt azt nyilatkozta, „Bugár Béla pártja a Smer – Szociáldemokrácia kezdeményezésére és támogatására jött létre az egységes magyar politizálás meggyöngítése céljával”. Bugár a kijelentésért még háromezer eurós bírság kirovását is javasolta, a pozsonyi egyes számú járásbíróság azonban elutasította keresetét, leszögezve, hogy Csáky a „szólás- és véleményszabadság szellemében járt el, és semmilyen törvényt nem sértett”. (N. S.)

A kisebbségi nyelvhasználat küszöbét a törvény ugyan húszról tizenöt százalékra csökkentette, de a kereszténydemokraták és a liberálisok javaslata alapján csak akkor lép érvénybe, ha egy-egy településen két egymást követő népszámlálás mutatja ki a kisebbségek ilyen részarányát, azaz a jogszabálynak ez a kitétele legfeljebb 2022. január elsején valósulhat meg. A közigazgatási szerveknek addig csak azokon a településeken kell biztosítaniuk a kétnyelvűséget, ahol az arány eléri a húsz százalékot.
*
A hatóságoknak ráadásul ezt is csak abban az esetben kell biztosítaniuk, ha ehhez megvannak a feltételek, tehát a hivatalban kommunikál valaki a kisebbség nyelvén. Ha nem, a kisebbségekhez tartozó polgár tolmács segítségével intézheti ügyeit, a fordítói szolgáltatást viszont magának kell megfizetnie. A községeknek az eredeti javaslattól eltérően tehát nem kell kötelezően alkalmazniuk senkit, aki kommunikál a kisebbségek nyelvén, helyette meghatározott órákban foglalkozhatnak a velük a hivatalos nyelvtől eltérő módon beszélni szándékozó panaszosokkal.
Jelentős előrelépés, hogy a kisebbséghez tartozó polgár az idei népszámlálási adatok ismeretében – a törvény szerint 2012. június 30-tól – igényelheti, hogy születési kivonatát, házasságlevelét vagy a hozzátartozó halotti bizonyítványát kétnyelvűen állítsa ki a hivatal – szemben az eddigi gyakorlattal, amely szerint ezeket a dokumentumokat akkor is szlovákul kellett kiadni, ha eredetileg magyarul, tehát 1918 előtt készültek. A kisebbségi nyelvek használatát kötelező érvénnyel még olyan intézményekben sem írja elő a törvény, mint a kórházak, a nyugdíjasotthonok vagy a gyermekgondozó intézetek.
Fogatlan törvény született, amely érvényesítéséhez az állami és önkormányzati szervek nagyfokú empátiájára lenne szükség, ami Szlovákiában a leginkább hiányzik – közölte Berényi József, a parlamenten kívüli Magyar Koalíció Pártja elnöke.