Váratlanul érte a minisztériumot, hogy az unió a kormány 2,5 százalékos előrejelzésénél magasabb, 3,3 százalékos hiányt prognosztizál 2012-re Magyarországon?
– Az Európai Bizottság mindig óvatos előrejelzéseket készít, nem csak Magyarországra vonatkozik az, hogy a tagállami adatokba, programokba úgynevezett végrehajtási kockázatokat áraz be. Látva azonban a magyar kormány elkötelezettségét az adósságcsökkentés és a fenntartható államháztartás irányába, illetve a kormánypártok kétharmados támogatottságát, ezek a beárazott kockázatok hazánk esetében véleményem szerint jóval alacsonyabbak, mint más tagállamoknál. Várható volt tehát, hogy a konvergenciaprogramban rögzítettnél magasabb hiányt jelez előre Brüsszel. Hangsúlyozandó azonban, hogy az Európai Bizottság is egyértelművé tette: a Széll Kálmán-terv végrehajtása esetén három százalék alatti hiány várható 2012-ben. Azt gondolom, hogy ez a kulcs.
– Nem csak Brüsszel, de számos elemző is attól tart, hogy az erős társadalmi ellenállás és az érdekek sérelme miatt a tervezett intézkedések felpuhulnak. Vannak-e olyan jelek, hogy egyes lépéseket halasztani kell?
– A Széll Kálmán-terv tartalmi kérdéseiben egyértelmű döntéseket hozott a kormány, tehát a fő területek reformja a terv szerint megtörténik. Több mint harminc munkacsoport alakult az intézkedések kivitelezésére és heti rendszerességgel magas szintű ülések zajlanak. A kormány nemcsak reformterületeket határozott meg, hanem a végrehajtás ütemét is rögzítette, ehhez kívánjuk tartani magunkat.
– A népszerűségvesztés árán is?
– Ilyen szempontból a kormányzati tisztviselők szerencsés helyzetben vannak, mert a kormány erős politikai támogatottsága biztosítékot jelent az intézkedések végrehajtására. Nyilván lehetnek olyan döntések, amelyeket egyes csoportok hátrányosnak érezhetnek, nemrég például a József nádor téren a rendvédelmi szervezetek képviselői tiltakoztak hevesen. Álláspontom szerint viszont nem szerencsés, hogy a rendőrség állományának átlagéletkora harminc év körüli, és az állomány életerős, komoly tudással rendelkező tagjai idejekorán nyugdíjba vonulnak. Úgy gondolom, hogy a társadalom többsége azzal egyetért: ezt meg kell változtatni. Véleményem szerint tehát a társadalom egészének az érdekeit tekintve a Széll Kálmán-terv minden eleme előrelépést jelent, így bízok abban, hogy a támogatottsága megmarad.
– Mitől válik strukturális reformmá a program? Önök következetesen tagadják, hogy megszorítások történnének, amit egyesek megkérdőjeleznek.
– A megszorítás forráskivonást jelent egyes területekről, anélkül, hogy megváltozna a rendszerek működése, hatékonyabbá tétele. A kormány tervei rendszer-átalakításokról szólnak, amelyek eredményeként megtakarítások is realizálhatók.
– Például a táppénzek meredek csökkentésének mi köze a rend-szer-átalakításhoz?
– Ennek az intézkedésnek is az a célja, hogy a munka világába visszaterelje az embereket. Mindnyájan találkoztunk már olyan esettel, hogy valaki kiíratja magát betegszabadságra, ha pihenni szeretne, ami az állam költségvetését terheli. Kevesebb táppénz mellett ez kevésbé éri meg a munkavállalónak. Hazánkban régiós szinten igen alacsony a foglalkoztatás szintje, minden eszközt meg kell ragadni, ami ennek növelése irányába mutat; ezt szolgálják például a közmunkaprogramok és a szociális segélyezés átalakítása is.
– Egyes vélemények szerint elvesztegettek egy évet, hivatalba lépésük után hozzá kellett volna fogni a nagy átalakításokhoz.
– Az új kormány első lépéssorozatában stabilizálta a 2010-es év pénzügyi helyzetét az akcióterveken keresztül: a bankadóval, krízisadókkal, egyes takarékossági intézkedésekkel, a külső szerződések leállításával, jutalomkifizetések korlátozásával, a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításával. Ezek nélkül messze hat százalék felett alakult volna a hiány. Második szakaszban egy, a kormánytól független szervezetek – MNB, Állami Számvevőszék és Költségvetési Tanács – által is reálisnak tartott idei költségvetés összeállítása történt meg. Harmadik fázis a hosszú távú, az államadósság csökkentését tartósan megalapozó intézkedések kidolgozása. Az oktatás, az önkormányzati rendszer, az egészségügy átalakítása mélyreható előkészítő munkát igényel, egyetlen tollvonással nem érhető el pozitív változás. Véleményem szerint épp az lett volna helytelen, ha a strukturális lépések kellő előkészítés nélkül, már 2010-ben elkezdődnek.
– A kormány tervei a növekedésre építenek. Láthatók-e már a jelei annak, hogy a gazdaság belső motorjai is beinduljanak, mert egyelőre főképp az export húzza a GDP-t?
– A már említett, a kormánytól független szervezetek a minisztérium előrejelzésében a háromszázalékos idei növekedést reálisnak tartják, igaz az Európai Bizottság e tekintetben is óvatosabb. A magyar GDP exportfüggő, ám a kabinet számos olyan intézkedést hozott, amely a belső piac élénkülését, a belső motorok beindulását szolgálja. Ilyen az Új Széchenyi-terv és az adórendszer átalakítása, amely több száz milliárdos többletforrást hagy a vállalkozásoknál és a lakosságnál. Ide sorolható a nyugdíjrendszer átalakítása és a reálhozamok kifizetése is, amely számítások szerint 200 milliárd forintnál nagyobb összeget juttat a lakossághoz. Bízom abban, ezen intézkedések hatása főképp a második fél évtől erőteljesebben érvényesülni fog.
origo.hu
Halálos lakástűz történt egy szegedi társasházban
