Nem változtatott az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa tegnap sem, így ötödik alkalommal hat százalékon maradt a ráta. A döntést egyhangúlag hozta meg a hét jegybankár, azaz a parlament által nemrég megválasztott négy új monetáristanács-tag és a régebbi tagok (az elnök és a két alelnök). – Huzamosabb ideig fenn kell tartani a jelenlegi kamatszintet ahhoz, hogy jövő év végére teljesülhessen a háromszázalékos inflációs cél – mutatott rá Simor András, a központi pénzintézet elnöke. Ebből az következik, hogy az infláció mértéke Magyarországon fokozatosan csökken, s jövő év végére – az előző hónapban 3,9 százalék volt ez a mutató – éri el a 3 százalékot. Mint mondta, az infláció alakulását tekintve felfelé és lefelé mutató kockázatok is vannak. A felfelé mutató kockázatok közé sorolta az olaj és a mezőgazdasági termékek árának alakulását, illetve az eurózóna periferiális országaiban, elsősorban Görögországban tapasztalható, elhúzódó pénzügyi válságot. Ezzel szemben lefelé mutató kockázat, ha a kormány kiadáscsökkentő intézkedései hatására erősödik a forint.
Az MNB második negyedéves inflációs jelentésében – amelyet részletesen holnap ismertetnek – javított az idei évi inflációs előrejelzésén, a korábban jelzett 4 százalék helyett idén 3,9 százalékos drágulást vár. A jegybank szerint jövő évben az átlagos fogyasztóiár-emelkedés 3,6 százalékos lesz. A központi pénzintézet elemzésében rontott viszont mind az idei, mind a jövő évi gazdasági növekedési előrejelzésén: 2011-re 2,6 százalékos (a korábbi 2,9-del szemben), 2012-re 2,7 százalékos (a korábban jelzett 3 százalékkal szemben) GDP-bővülést vetít előre. Hazánk kockázati megítélése a tanács tagjai szerint viszonylag stabil volt, ami a konvergenciaprogram kedvező nemzetközi fogadtatásának, valamint a forint kamatfelárának is tulajdonítható. A jegybankárok úgy vélekedtek, hogy a következő két évben folytatódhat a gazdaság kilábalása.
origo.hu
Új szóviője lett a Fidesz-frakciónak: Ibolya Csenge Gabriella
