A magyar állam megsértette az embertelen és megalázó bánásmód tilalmát Csüllög Zsigmonddal, a kecskeméti maffiaper néven elhíresült büntetőügy harmadrendű, bűnszervezetben elkövetett emberülés előkészülete miatt ötéves fegyházbüntetésre ítélt terheltjével szemben. Ezt állapította meg kedden hozott ítéletében az Emberi Jogok Európai Bírósága, ahová Csüllög Zsigmond azért fordult, mert kifogásolta a Sátoraljaújhelyi Fegyház és Börtön különleges biztonságú körletének fizikai körülményeit. Csüllög ügyében a Magyar Helsinki Bizottság ügyvédje járt el, aki közölte: az elítélt egyebek mellett azzal kereste meg a strasbourgi bíróságot, hogy zárkájában nem volt természetes fény, elkülönített vécé, és folyamatosan videokamerával figyelték. Kifogásai között szerepelt az is, hogy büntetését egyszemélyes zárkában kellett töltenie, látogatóit csak az üvegkabinon keresztül láthatta, zárkáján kívül mindig kéz- és lábbilincset kapott, amelyeket az orvosi vizsgálatok során sem távolítottak el róla. A jogvédő szervezet közleménye szerint a bíróság nem találta okát ennek a bánásmódnak, kimondta, a magyar hatóságok önkényesen jártak el, amikor egyszer sem közölték Csüllöggel a fogva tartási körülmények indokait, amelyek hiányában a férfi nem tudott hatékony jogorvoslattal élni. A döntés értelmében az állam 6 ezer euró kártérítést és 2680 euró perköltséget fizethet a volt fegyencnek.
Az ítélet kapcsán a Belügyminisztérium mint az egykori Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium (IRM) egyik jogutódja, azt hozta lapunk tudomására, hogy a Csüllög által kifogásolt különleges biztonságú körleten az erőszakos, életellenes bűncselekményt elkövetőket, szervezett bűnözői csoportok tagjait, a nyíltan agresszív viselkedésű, magukra vagy a társaikra veszélyes, az intézet rendjét és biztonságát veszélyeztető fogvatartottakat helyezik el. Mint írták, sem az IRM mint felügyeleti hatóság, sem a törvényességet felügyelő ügyészség, sem más szerv nem kereste meg a büntetés-végrehajtási szervezetet, illetve nem folytatott vizsgálatot Csüllög elhelyezési körülményeivel összefüggésben. Az elítélt elhelyezése megfelelt a jogszabályoknak, fogva tartása pedig szakszerű és jogszerű volt. A Kínzást és az embertelen vagy megalázó bánásmódot vagy büntetést megelőzni hivatott európai bizottság 2009-ben többek között a különleges biztonságú körlet működését is vizsgálta, azonban azonnali intézkedésre okot adó körülményt nem tárt fel – közölte a minisztérium.
Csüllög Zsigmondot mint a hírhedt Conti Car autókereskedés egyik volt tulajdonosát, az Energol-ügy néven ismert olajszőkítés, 6,7 milliárd forint kárt okozó adócsalás és más bűncselekmények miatt folytatott büntetőperben is letöltendő szabadságvesztésre ítélte a bíróság.

Brutális baleset Cegléden, motoros és autó ütközött össze – videó