Siker ellenszélben

Idén árengedményes söröket várunk az Adriánál horvát barátainktól. Magyarország, a magyar kormány által irányított uniós elnökség alaposan odatette magát azért, hogy déli szomszédunk végre zöld jelzést kapjon az Európai Bizottságtól. Horvátország várhatóan 2013 júliusától válhat az unió tagjává. Azok, akik két nappal ezelőtt éppen Magyarország új alkotmánya ellen uszítottak az Európai Parlamentben, most nyilván szomorúak, hiszen a magyar EU-elnökség óriási lépést tett tegnap egyik fő célja megvalósítása felé. A horvátok sikere Budapesté is. Diplomatáink hosszan mesélhetnek arról, milyen nyugat-európai ellenszélben kellett lobbizni, érvelni a bővítés mellett. Most úgy tűnik, nincs visszaút, két év múlva körön belül tudhatjuk Horvátországot, megbízható térségbeli szövetségesünket. Az uniós tag Zágrábbal egész régiónk erősödhet, a Nyugat-Balkán pedig mostantól már nem számít a kontinens esélytelen, megvetett árva gyerekének.
Pedig az EU külügyminisztereinek három héttel ezelőtti találkozója után egyesek még meglehetősen eltérő nyilatkozatokat tettek a horvát csatlakozásról, erősen megkérdőjelezve, hogy sikerülhet-e lezárni a horvát csatlakozási tárgyalásokat. A fő kerékkötő, gáncsoskodó ezúttal is Hollandia volt. A nagyhatalmi státusból eredő „természetes” arroganciát már megszoktuk a németektől, franciáktól, britektől, a politikai válsággal, szélsőségesekkel és az ország egységét veszélyeztető széthúzással megáldott hollandok évek óta tartó hadjárata Kelet-Európa ellen viszont megmagyarázhatatlan. A horvát csatlakozás időpontját megjelölő tegnapi bejelentés azért is siker, mert elsősorban Hága akadályoztatásának esett áldozatául csütörtökön a másik magyar EU-elnökségi célkitűzés, a schengeni bővítéssel kapcsolatos döntés. Hollandia Belgrád ügyében sem tétlenkedik, a parlament legutóbb nem fogadta el azt a javaslatot, hogy kezdődjön meg Szerbia stabilizációs és csatlakozási szerződésének ratifikálása. A hágai indoklás szerint a törvényhozás Serge Brammertz hivatalos jelentésére vár, kevés volt a főügyész szóbeli dicsérete Belgrádnak Ratko Mladics elfogásával kapcsolatban. Ezek után aligha véletlen, hogy csökken az unióhoz való csatlakozást támogatók aránya Szerbiában.
A hollandhoz hasonló, nyilvánvalóan ellenséges viszonyulás az unió egyre markánsabb kelet-európai tekintélyvesztését eredményezi. A mostani pozitív jelzést Horvátországgal kapcsolatban nemrég egy hágai ítélet előzte meg, amikor Ante Gotovina huszonnégy év börtönbüntetést kapott. A horvát sajtó az ítéletet követően sokak szerint teljes joggal kérte számon a nyugati hatalmakon, hogy a honvédő háborút vívó, s csupán az agresszorral szemben fellépő katonai és rendőri alakulatok vezetői miként kerülhettek a vádlottak padjára. Ráadásul számos elemző szerint a horvátok jelentős hányada az Európai Unióval azonosítja az egyébként az ENSZ égisze alatt tevékenykedő hágai törvényszéket, s ez csak növelte az euroszkepticizmust.
Friss felmérések szerint a horvát lakosság többsége azon az állásponton van, hogy országának nem jelent előnyt az unióhoz való csatlakozás. A kérdés azért sem elhanyagolandó, mert az EU-csatlakozást horvát népszavazásnak kell megerősítenie.
A fentiek ismeretében, bizony, már kétséges a nekünk, magyaroknak járó árengedményes Adria-parti sör. Ráadásul a magyar médiatörvényt és alkotmányt ért támadások után a mi szánk íze a folyékony kenyér nélkül is keserű. És mégis, csak azért is: Horvátország, Isten hozott az európai klubban!