Szabadlábon a RAF terroristája

Stefan Lázár
2011. 06. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Szabadlábra helyezik a magát „városi gerillának” nevező terrorszervezet, a 13 esztendővel ezelőtt feloszlott Vörös Hadsereg Frakció (RAF) egyik utolsó aktivistájának tartott Birgit Hogefeldet, akit a bíróság 1996-ban – többszörös gyilkosság és gyilkossági kísérlet vádjával – életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt. A Wiesbadenben született asszony 18 évet töltött rács mögött, mielőtt most büntetését felfüggesztették azt követően, hogy az úgynevezett szabad büntetés-végrehajtás előnyét élvezve 2009 óta napközben egy baloldali beállítottságú kiadónál dolgozott, és csak esténként tért vissza a fogházba.
Hogefeld a Bader–Meinhoff-csoport alapította Vörös Hadsereg Frakció harmadik korosztályának egyik vezető alakja volt. E generáció akcióinak esett áldozatul a Deutsche Bank elnöke, Alfred Herrhausen, a Siemenes-menedzser Karl-Heinz Beckurts és Karsten Rohwedder, az újraegyesítés után alakult, az NDK gazdasági örökségének felszámolásával foglalkozó Treuhand vezetője. E merényletek hátterét mind a mai napig nem sikerült teljesen felderíteni. A Birgit Hogefeldre kiszabott büntetés két, az országban állomásozó amerikai hadsereg elleni, egymással szorosan összefüggő merényletre támaszkodott. Hogefeld egy wiesbadeni szórakozóhelyen flörtölni kezdett az amerikai Edward Pimentallal, és szexuális kapcsolattal biztatva meghívta magához. A fiatal katona holttestére később egy környékbeli erdőben találtak rá. A gyilkosság a bíróság meggyőződése szerint kizárólag azt a célt szolgálta, hogy megszerezzék Pimental igazolványát. Ennek segítségével jutott be a RAF a Frankfurtban működő amerikai repülőbázis területére. Az álnéven Hogefeld által vásárolt VW Passatban 240 kiló robbanóanyagot rejtettek el, s a detonáció két halálos áldozatot és két súlyos sebesültet követelt.
A nemzetközi elfogatóparancscsal körözött Hogefeld és szintén RAF-tag barátja, Wolfgang Grams nyomára 1993 júniusában leltek a nyomozók, s a GSG–9 terrorelhárító kommandó a mecklenburgi Bad Kleinen pályaudvarán igyekezett elfogni őket. A tűzpárbaj során Grams és a kommandós Michael Newrzella életét vesztette, Hogefeldet őrizetbe vették. A fogságban irodalomtudományi tanulmányokat folytató asszony kétszer nyújtott be kegyelmi kérvényt az államelnökhöz, ezeket Horst Köhler ismételten megtagadta. Most viszont a bíróság úgy vélte, hogy a volt terrorista elhatárolta magát a RAF-tól, és beismerte az elkövetett bűncselekményeket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.