Számcsata Brüsszellel

Nem tesz jót az országnak, ha előre lehurrogják a terveit – mondta lapunknak Csath Magdolna közgazdász az Európai Bizottság e heti értékelésére reagálva, amelyet a nemzetgazdasági miniszter is kifogásolt. Matolcsy György szerint a brüsszeli véleménynyilvánítás egyes elemei félrevezetők voltak.

Matolcsy a hatos csomagról. Nagy előrelépést tett az EU a gazdaságirányításban a magyar elnökség alatt – mondta Matolcsy György miniszter tegnap a BusinessEurope rendezvényén. A cél az, hogy a gazdasági együttműködést fokozó hat jogszabályról június végéig jöjjön létre a megállapodás az Európai Parlamenttel – mondta a tárcavezető az MTI szerint.

Helyes, hogy a kormány hallatja hangját, ha nem tartja reálisnak az Európai Bizottság értékelését a magyar programmal kapcsolatban – így kommentálta lapunknak Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter minapi levelét az uniós biztoshoz Csath Magdolna közgazdász. Az áprilisban benyújtott konvergenciaprogram szerinte korrekt elemzés, különböző forgatókönyvek mentén vezet le számításokat. Mint mondta, a kukacoskodó brüsszeli véleménynyilvánításban nyilván az is szerepet játszhatott, hogy a Széll Kálmán-terv gyakorlatba ültetése társadalmi ellenállásba ütközhet. Egyelőre azonban – tette hozzá – a kormány elkötelezett a beígért intézkedések végrehajtásában.
Matolcsy György Olli Rehn gazdasági és monetáris ügyekért felelős biztosnak is címzett levelében azt kifogásolta, hogy a bizottság értékelésének egyes elemei félrevezetők, és sajnálatát fejezte ki amiatt, hogy Brüsszel nem élt a minisztérium által felajánlott párbeszéddel. A tárcavezető szerint a magán-nyugdíjpénztári rendszer átalakításának célja nem a költségvetés bevételeinek a növelése, hanem az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságának megteremtése volt. – Szintén hamis benyomást kelthet a bizottság azon állásfoglalása, miszerint a költségvetési konszolidációt a kormány az időszak végére ütemezi – hangsúlyozta Matolcsy. A miniszter levelében azt is leszögezte: a magyar program a gazdaság strukturális problémáinak orvoslására irányul, jövőre és az azutáni évben is a strukturális hiánymutató több mint egy százalékponttal javul.
Feltehetően azért tért ki e részterületre Matolcsy, mert a bizottság kedden nyilvánosságra hozott ajánlásaiban hazánkkal kapcsolatban azt is megjegyezte, hogy további lépéseket kell tenni a költségvetés strukturális egyenlegének javítására. Ez a mutató az átmeneti hatások nélkül vizsgálja a költségvetés hiánypályáját. A strukturális deficit a kormány és a jegybank számításai szerint 2,5-2,6 százalékra csökken 2012-re hazánkban. A bizottság ennél pesszimistább, szerintük jövőre is 4 százalékon fog állni a tartós deficit. Az általános hiány várható alakulása tekintetében is megfigyelhető a kormány és a bizottság számításai közötti különbség: a Matolcsy-minisztérium 2,5 , Brüsszel 3,3 százalékot jelez előre. A lapunk által megkeresett jegybanki szakember szerint az eltérések többek között a bizottság által használt modellből adódnak. Brüsszel ugyanis azt veszi alapul, hogy már csak kevés növekedési tartalék van a gazdaságban, ezzel szemben a kormánynál és az MNB-nél is úgy gondolják, hogy még nagy lehetőségek vannak, amíg eljutunk a teljes kapacitáskihasználtságig.