Történelme során nehéz helyzetekben mindig vidéki gyökerekből táplálkozva, a falusi közösségek erejére támaszkodva tudott a magyar társadalom megújulni. Most azonban éppen a vidéki Magyarország került a legmélyebb válságba, és kiált megújulásért. Korunk ökológiai, gazdasági, pénzügyi és demográfiai válságtünetei, élelmiszerbotrányai és katasztrófái sorra ráébresztik a világ országait a vidék értékei megőrzésének fontosságára. A nemzetek biztonsága a korábbi évszázadoktól eltérően ma már sokkal inkább a természeti erőforrások és rendszerek megőrzésétől, az azok feletti nemzeti önrendelkezés megtartásától, a velük való felelős gazdálkodástól, a mezőgazdaság és a vidék fejlesztésétől, az élelmezési és élelmiszer-biztonság, az energia- és vízellátás, továbbá a környezet biztonságának megteremtésétől függ.
Magyarországot, az itt végbement változásokat azonban az előző 20-25 évben – néhány rövid periódustól eltekintve – láthatóan nem ezek a szempontok irányították. A vidék újbóli talpra állását a kezdetektől ellehetetlenítette a megkésett eredeti tőkefelhalmozás, a zsákmányszerző spekuláció felgyorsulásának szerencsétlen egybeesése a globalizáció térnyerésével. A gazdatársadalom és a vidék pedig egyszer csak azt látta, hogy a régi-új helyi kiskirályok kiszolgáltatottjává vált. A vagyonától, identitásától, szolgáltató és közösségmegtartó intézményeitől, kapcsolatrendszerétől megfosztott, legyengített falusi, vidéki közösségek azután nem állnak többé a zsákmányszerzés útjában. A XXI. század első évtizedének végére – a Gyurcsány– Bajnai-korszakkal – e folyamat Magyarországon a végkifejlete közelébe ért.
Patrióta vidékfejlesztés
Ez az új gyarmatosítás a vidéki térségek kiürüléséhez, a helyi közösségek felbomlásához, a nagyváros környéki nyomornegyedek kialakulásához, vidéken pedig a föld néhány tőkés társaság kezébe kerüléséhez, bérmunkán és néhány növény monokultúrás, energiafaló, erősen kemizált, iparszerű tömegtermelésén alapuló tőkés nagybirtokrendszerhez, a vidék, a föld eltartó-, munkahelyteremtő képességének katasztrofális mértékű csökkenéséhez vezet. Ezen az úton nemcsak a vidék, hanem az egész társadalom olyan mélységbe juthat, ahonnan nehéz visszakapaszkodni.
E folyamatok gyors megállításához alapvető, patrióta gazdaság- és társadalompolitikai fordulatra, erős néppárti államra, rövid távú válságkezelő, továbbá közép-hosszú távú stratégiai fejlesztési és cselekvési programra van szükség, amely a spekuláció és a törtetés helyett a munka és az erkölcsi normák tiszteletén, a nemzeti együttműködésen, szolidaritáson és közös érdekeink védelmén alapul. Az április végén széles körű társadalmi vitára, nemzeti konzultációra bocsátott Nemzeti vidékstratégiai koncepció 2020 éppen ezt célozza. Kiemelt célok, területek a vidékstratégiában: a) föld- és birtokpolitika, b) biztonságos, egészséges élelmiszer-ellátás, a GMO-mentesség megőrzése, c) helyi gazdaságfejlesztés, helyi piac, fenntartható agrárszerkezet, d) természeti erőforrásaink megvédése.
Mindent megteszünk azért, hogy a termőföld nemzeti hatáskörben, a gazdálkodó családok kezében maradjon. A birtokpolitika középpontjába az eddig hátrányosan megkülönböztetett kis- és közepes méretű családi/egyéni gazdaságokat és azok társulásait állítjuk. A szocialista kormányok a dél-amerikai mezőgazdasági modellt favorizálták, ahol néhány száz tőkéscsoport tartja kezében a mezőgazdaságot és a mamutbirtokokat. Magyarország földbirtokrendszere kettészakadt, létrejöttek a több ezer hektáros birtokok és a nagyon apró, egy-két hektáros parcellák. A kormány birtokpolitikájával éppen az EU-átlag megteremtését célozza meg, ahol az átlagos birtokméret 50–70 hektár között van.
Demográfiai földprogramot indítunk, amellyel támogatjuk azokat a fiatalokat, akik vállalják, hogy vidéken telepednek le, gazdálkodnak, és két-három gyermeket felnevelnek. Azt szeretnénk elérni, hogy a 45 év alatti gazdálkodók aránya a mostani 21,4 százalékról 10 év múlva 30 százalékra emelkedjen. 2014-ig – a meghosszabbított földvásárlási moratórium lejártáig –, olyan jogszabályi környezetet dolgozunk ki, amely biztosítja a termőföld nemzeti hatáskörben tartását. Mezőgazdasági üzemszabályozást vezetünk be, amelynek részeként – más EU-tagállamokhoz hasonlóan – kikötéseket teszünk a termőföld vásárlásához, haszonbérbe adásához, illetve a mezőgazdasági üzem működtetéséhez (kötelező helyben lakás, mezőgazdasági képesítés, érdek-képviseleti vagy önkormányzati támogató nyilatkozat stb.). A Nemzeti Földalap intézményrendszerét elsősorban a kis- és a középüzemek, a mezőgazdasági vállalkozások támogatására működtetjük. Az új alkotmányba bekerült, hogy tisztázatlan tulajdonosi hátterű cég sem állami, sem uniós támogatást nem kaphat, továbbá nem bérelhet állami tulajdonú termőföldet vagy ingatlant.
Egészséges élelmiszer, GMO-mentesség
A tíz évre szóló nemzeti vidékstratégia egyik legfontosabb célkitűzése, hogy az ország lakosságát elegendő, egészséges és biztonságos élelmiszerrel kell ellátni. Támogatjuk a jó minőségű, szermaradványmentes, magasabb hozzáadott értéket képviselő élelmiszerek előállítását. Megőrizzük Magyarország GMO-mentességét, és ez az új alaptörvényben is szerepel. Fenntartjuk a génmódosított növényfajták vetőmag-forgalmazásának és szabadföldi termesztésének tilalmát. Meg kell őrizni génkészleteinket, helyi és őshonos növény- és állatfajtáinkat. Kiemelten támogatjuk az ökológiai gazdálkodás rendszereit. Célunk, hogy a jelenlegi 120 ezer hektárról 2020-ra 350 ezer hektárra növekedjen az ökológiai gazdálkodásba vont területek nagysága.
Egyik legfontosabb célunk a helyi gazdaság és társadalom megerősítése. A kis léptékű gazdaság csökkenti a társadalom kiszolgáltatottságát, működésének, élelmezésének költségeit. Fontos, hogy erősítsük a helyi értékesítés lehetőségeit, közelebb hozzuk a termelőt a fogyasztóhoz. A közvetlen értékesítés arányát tíz év alatt hétről húsz százalékra kívánjuk növelni. Vissza kell szereznünk hazai piacainkat. Arra törekszünk, hogy erősítsük a fogyasztók magyar termékek iránti elkötelezettségét. Kidolgozzuk és életbe léptetjük a magyar termékek jelölésére vonatkozó rendeletet és a hungarikumokról szóló törvényt. Azt szeretnénk, hogy az élelmiszer-kereskedelemben a hazai termékek aránya 65-ről 80 százalékra emelkedjen 2020-ra.
Támogatjuk a sokszínű, több lábon álló mezőgazdaság kialakulását, amely a monokultúrás tömegtermeléssel szemben több munkahelyet teremt, és több családnak ad munkát, megélhetést. Helyreállítjuk a növénytermesztés és az állattenyésztés egyensúlyi helyzetét. Célunk, hogy 2020-ra a jelenlegi 34-ről 45 százalékra növekedjen az állattenyésztés részesedése a mezőgazdasági termelésből.
Természeti erőforrásaink megóvása
A magyar vidék szempontjából központi kérdés, hogy mi történik természeti erőforrásainkkal. Nemzetbiztonsági jelentőségű, stratégiai feladat, hogy megvédjük gazdag termál-, gyógy- és ivóvízbázisunkat, élővilágunkat, termékeny földjeinket és változatos tájainkat.
Célunk a fenntartható táj- és erdőgazdálkodás, valamint környezethasználat. Arra törekszünk, hogy megakadályozzuk a biológiai sokféleség drasztikus csökkenését, és felkészülünk a klímaváltozás negatív hatásaira, az éghajlati szélsőségek erősödésére. A vízkészletek mennyiségi és minőségi megőrzése, valamint az aszály-, az árvíz- és belvízveszély elleni védekezés kiemelt feladat.
Van tehát tennivalónk. De tudjuk: a választásokon a polgári oldal a korábban soha nem látott mértékű felhatalmazást az emberektől nem arra kapta, hogy az élet változatlanul menjen a maga útján. Sőt ha ezt engedné, akkor igen gyorsan dicstelen elődei sorsára jutna. A dolgok soha többé nem mehetnek úgy, hogy az állam a közjó helyett zsákmányszerző magánérdekeket, a munka helyett a spekulációt, a helyi gazdaság és társadalom, a nemzeti önrendelkezés erősítése helyett a globális kisajátítást, a társadalom szövetének felbontását, hagyományaink és értékeink feladását szolgálja. Értékelvű, az erkölcsi normákhoz visszatérő, azokat tiszteletben tartó, a köz szolgálatában álló, patrióta, néppárti politikát várnak az emberek. És ez fokozottan igaz a vidékpolitikára, a vidék társadalmának elvárásaira.
A Nemzeti vidékstratégiai koncepció 2020 eddigi társadalmi vitája, nemzeti konzultációs fórumai és a nagy számban beérkezett vélemények túlnyomó többsége megerősítette az abban megfogalmazott törekvéseket, célokat és a teendőkre vonatkozó javaslatokat. Elsöprő többsége van egy olyan – az említett vidékstratégiai programban megfogalmazott – mezőgazdaság-koncepciónak, környezet- és tájgazdálkodásnak, amely saját génkészleteinkre, génmódosítás-mentes fajtáinkra alapozva kiváló minőségű, különleges, egészséges és biztonságos élelmiszereket állít elő úgy, hogy közben fenntartja az élhető vidéket, a tájak és az élővilág sokszínűségét, ivóvízbázisaink tisztaságát, talajaink termékenységét.
A vidék társadalma tehát a családok és gazdaságaik, vállalkozásaik, a helyi gazdaság és társadalom megerősítését, a nemzet stratégiai vagyonának megőrzését és gyarapítását, az élelmezési, víz- és energiaellátási, valamint környezetbiztonság garantálását, értékeink és hagyományaink, kultúránk és az ezeket fenntartó közösségeink megőrzését és mindezzel a jelen és a jövő nemzedékek, egyszóval a közjó szolgálatát várja a vidékpolitikától, agrár-, vidék- és környezetstratégiától. Azt, hogy az élet ne mehessen úgy tovább a maga útján, mint ahogyan az eddig – a magyarság kudarcos rendszerváltási kísérletei után – gyakorta megtörtént.
Az együtt megalkotott néppárti vidékstratégia közös megvalósítására, széles nemzeti összefogásra, mindannyiunk erőfeszítésére szükség lesz. Az Orbán-kormány elszánt erre az alapvető irányváltásra, s ehhez partnerséget ajánl Magyarország minden tisztességes polgárának. Hazánk s benne a magyar vidék megújításához persze hitre és bátorságra is szükség lesz. Hinnünk kell abban, hogy adottságaink, hagyományaink, a földhöz kötődő kultúránk, továbbá belső erőforrásaink minderre képessé tesznek bennünket.
A szerző a Vidékfejlesztési Minisztérium államtitkára
origo.hu
Magyar Péter megint mellébeszél a mentelmi jogáról
