Ezután a Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács (NGTT) egyesíti majd az Országos Érdekegyeztető Tanácsot (OÉT), a Gazdasági és Szociális Tanácsot, valamint a Gazdasági Érdekegyeztető Fórumot – közölte a Nemzetgazdasági Minisztérium. Az új testületnek konzultációs, véleményező és javaslattevő joga lesz, a konzultáció során kialakított álláspontok – a kormányra nézve – nem kötelező érvényűek. Az NGTT tagjai a munkavállalói és munkáltatói szervezeteken túl a gazdasági kamarák, civil képviseletek, a történelmi egyházak képviselői lesznek. A kormány leginkább közvetítői szerepet szán magának. A tanács elemzi az ország társadalmi-gazdasági fejlődését, javaslatokat tesz az Országgyűlésnek, a kormánynak a makrogazdasági és társadalmi problémák megoldására, megvitatja a foglalkoztatáspolitikai, munkaerő-piaci és a társadalom széles körét érintő kormányzati stratégiákat.
A szakszervezetek szerint viszszalépést jelent az érdekegyeztetés rendszerének átalakítása, és attól tartanak, az NGTT nem lesz hatékony fórum a munkavállalói érdekek védelmére. Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára leszögezte, a munka világának húsbavágó kérdéseit 1988 óta az OÉT-ban intézték, ahol „nem laikusok” konzultáltak. Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke üdvözölte a döntést.
A kabinet már tavaly jelezte: iszonyatos költsége mellett nem találja hatékonynak az érdekegyeztetést, így az idén a felére csökkentette az OÉT támogatását. Tény, hogy az utóbbi öt évben összesen kilencmilliárd forintba került a tanács munkáját segítő háromoldalú titkárság működtetése, a tagszervezetek képzésének, szakmai programjainak, kiadványainak támogatása. Az OÉT-ben a kormány mellett csak a szakszervezetek és a munkaadók foglaltak helyet, több mint húsz éve ugyanazon szervezetek.
origo.hu
Újbudai pedofilügy: A baloldali önkormányzatig érhetnek a botrány szálai?
