Újjászületik az egri érseki palota

Több mint 986 millió forint uniós támogatásból nemzetközi turisztikai vonzerővé fejlesztik az egri érseki palota középső szárnyát. A kétéves projekt végeredményeként az érseki palota Kelet-Közép-Európa egyetlen olyan főpapi palotája lesz, amelynek egyik szárnya eredeti funkcióját tölti be, ugyanakkor legrégebbi szárnya megnyílik a nagyközönség előtt.

Átfogó városfejlesztés. A város átfogó rekonstrukciójára, új kulturális és turisztikai központok létesítésére és több műemlék épület felújítására is készül Eger az elkövetkező években, részben városi, részben megyei beruházások és hazai, illetve európai uniós pályázati források felhasználásával. A közterületek rehabilitálása 4,5 milliárdos beruházással valósul meg. Egységes megjelenést kapnak a belvárosi terek, amelyeket úgy alakítanak majd át, hogy nagyobb fesztiválok és kulturális rendezvények megtartására is alkalmas, átjárhatóbb közösségi terek legyenek. Ebbe a koncepcióba illeszkedik a vár rekonstrukcióval egybekötött fejlesztése: a várat szintén bekapcsolják majd a fesztiválélet vérkeringésébe, és új, élményszerű turisztikai attrakciókkal, valamint egy föld alatti világgal és egy bormúzeummal is bővül a műemlék. A városrekonstrukció fontos eleme a műemlék épületek helyreállítása. Megújulhat a minorita templom, amely Közép-Európa legszebb barokk homlokzatával büszkélkedhet, és az irgalmas kápolna homlokzata, valamint a minaret is. A város egyik legnagyobb turisztikai vonzerejét képviselő fürdőt 900 milliós beruházással újítanák meg. A termálfürdő fejlesztése jelenleg a közbeszerzés szakaszában van, és ugyanez igaz a Szépasszonyvölgyben létrehozandó Márai aktív turisztikai látogatóközpont létrehozására is. A legtöbb projekt előreláthatólag idén, a közterületi munkálatok jövőre kezdődhetnek el, és várhatóan 2013-ra készülhet el valamennyi fejlesztés, de az egri Líceum oktatási tereinek átalakítása és a tudománynépszerűsítő Varázstorony kialakítása már a közeljövőben befejeződhet, és jövő évtől már látogatható lesz a megújult tűzoltómúzeum is. (R. K. K.)

Itt nem hirdetni, itt csak tanulni lehet a hazafiságot – Kossuth Lajos e híres mondása az egri érseki palota középső szárnyának első emeleti erkélyéről hangzott el. Az épület középső szárnyát 1949-ben államosították, mire a katolikus egyház visszakapta, már jócskán lelakták használói. Most több mint 986 millió forint uniós támogatásból nemzetközi turisztikai vonzerővé fejlesztik, az erről szóló támogatási szerződést május 20-án írták alá.
A kétéves projekt végeredményeként az érseki palota középső szárnya bekapcsolódik a város vérkeringésébe: a palota földszintje és lépcsőháza, valamint a Pagony Iroda által felújított barokk kertje ingyenesen látogatható lesz. Az épület több mint 2300 négyzetméteren – válogatva az érsekség gazdag műgyűjteményéből – tizenhat állandó, egyházművészeti kiállításnak, továbbá vinotékának fog otthont adni, és Magyarország egyetlen olyan palotája lesz, ahol a fennmaradt történeti bútorzatot az eredeti helyén tekinthetik meg látogatói. – Három teremben időszaki kiállítások lesznek. Ternyák Csaba érsek úrnak köszönhetően jó esély van arra, hogy két év múlva a Vatikáni Múzeum is kölcsönözni fog műkincseket a palotának – mondta el lapunknak Virág Zsolt projektmenedzser, a Magyar Kastélyprogram Kft. vezetője.
Kávézó, gyermekmegőrző, turisztikai információs pont, internetszoba, filmvetítő – a palota középső szárnya minden tekintetben a huszonegyedik századi elvárásoknak fog megfelelni. Érdekesség, hogy az egervári várkastélyhoz, az edelényi vagy a lőkösházi kastélyhoz hasonlóan a fűtést itt is geotermikus energia felhasználásával kívánják megoldani, ami lényegesen csökkenti az épület fenntartási költségeit.
– Ennek feltétele, hogy a régészeti kutatások mindezt lehetővé tegyék – mondta Földes László Ybl-díjas építészmérnök, a Földes és Társai Építésziroda vezetője, utalva arra, hogy a palota középső szárnya három középkori lakóházra épült a török kiűzése után a barokk korban, s meglehet, az udvar rejt még régészeti emlékeket. – Az épületet restaurátorok, művészettörténészek kutatják, kérdés, a megsérült falfestések, nyílászárók felújíthatók-e vagy szükséges a pótlásuk. Mint építész, arra törekszem, hogy a veszprémi Dubniczay-palotához hasonlón európai szintű épületté váljon a palota, ami őrzi történelmi értékeit, ugyanakkor korszerű is.
Az építésziroda munkatársai, Vértesy Ágnes és Farkas András döbbenten konstatálták, hogy az épületbe beköltöztetett tsz, majd az Egervin mit hagyott maga után. – Válaszfalakat húztak, a freskókat lemeszelték, műanyag lambériával szögezték be – mesélte Farkas András. – Még szerencse, hogy a kápolnát, a sekrestyét, a hozzá tartozó előtereket befalazták, és az érsekség nagyon sok műkincset itt rejthetett el a kilencvenes évekig. Mindezt eredeti szépségében állítjuk helyre. Érdekesség még, hogy találtunk egy titkos ajtót is a palotában, amely a hegy tufakőzetébe vájt több kilométer hosszú, labirintusszerű érseki pincerendszerre nyílik közvetlenül. Sajnos a szovjetek kibetonozták, emiatt a nemes penész nem tud itt megtelepedni, sem a víz elpárologni – nagy része gumicsónakkal járható.