Vitára vár a Járai-jelentés

A mai házbizottsági ülésen napirendre tűzhetik a Magyar Nemzeti Bank gazdálkodásáról készített felügyelőbizottsági jelentés megvitatását. A dokumentum – amelynek állításait tegnap az MNB közleményében félrevezetőnek nevezte – arra is kitér, hogy a jegybank bizonyos döntései jogszabályba ütközhetnek.

A következő három hétben nincs napirendre tűzve a Magyar Nemzeti Bank (MNB) gazdálkodásáról készített felügyelőbizottsági jelentés megvitatása. Az előzetes menetrend azonban a mai házbizottsági ülésen változhat – tájékoztatta a Magyar Nemzetet az Országgyűlés sajtóosztálya, így elképzelhető, hogy már a napokban tárgyalni fogják a képviselők az MNB működését kifogásoló dokumentumot. Mint ismeretes, a Járai Zsigmond által vezetett felügyelőbizottság pénteken szavazta meg a jelentést, s az a héten már ki is került a parlament honlapjára.
Az MNB tegnap a lapunkhoz eljuttatott közleményben kifogásolta a jelentés tartalmát, és azt állította, hogy annak megállapításai félrevezetők. Minderről levélben tájékoztatták Kövér Lászlót, az Országgyűlés elnökét. Arra hivatkoztak, hogy 2010-ben egymilliárd forinttal csökkentek a működési költségek. A felügyelőbizottság nem is e téren emelt kifogásokat: többek között azt nehezményezték, hogy a központi pénzintézetnél két év alatt a vezetői bérek öt százalékkal növekedtek, miközben a kereskedelmi bankoknál négyszázalékos csökkenés következett be. A vezetők átlagosan 22 millió forintot kerestek 2010-ben, s a jegybanknál nem vezették be a költségvetési szféra egészére vonatkozó kétmillió forintos korlátot. Ennél is markánsabb megállapítás azonban, hogy az MNB a jegybanki függetlenségre hivatkozva olyan döntéseket hoz, amelyek a felügyelőbizottság álláspontja szerint egyes esetekben jogszabályba ütközhetnek. A jelentés szerint kockázatokat hordoz magában, hogy a bank irányítási struktúrájában egyszemélyes vezetési modellt alakított ki. – A jegybank kommunikációs ráfordításai indokolatlanul magasak, a külső megbízások egy részét az illetékes szakterület is el tudná látni – áll a jelentésben. Korábban már a sajtó részletesen beszámolt róla, hogy irreálisan sokat költöttek arculatváltásra, s a régi patinás logót, amely a munkát és a bőséget jelképezte, lecseréltek 46 millió forintért egy zöld pálcikásra. – Sok ember sok külsőssel dolgozik a kommunikáció területén, nem tudjuk, mire megy el ez a sok pénz – összegezte a Magyar Nemzet kérdésére Varga István, a felügyelőbizottság tagja, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy más jegybankokhoz viszonyítva kiemelkedően sok céges autót használnak az MNB-nél. – A jegybank magatartása a pénzjegynyomda helyzetének romlásában is közrejátszhatott, volt olyan tender, ahova először a saját vállalatát meg sem hívta az MNB, külföldről kértek árajánlatot – derült ki a dokumentum összeállításában részt vevő szakember szavaiból. – A jelentést hét-egy arányos szavazattal fogadtuk el – mondta a felügyelőbizottsági tag, s azt is hozzátette, hogy a több hónapig tartó munka során a jegybanknál alkalmanként nehezen jutottak hozzá a kért adatokhoz. A vizsgálat észrevételei kizárólag az MNB gazdálkodásával kapcsolatosak, az érvényben lévő jogszabályok szerint a felügyelőbizottság a monetáris politikát nem vizsgálhatja. Az országgyűlési képviselők azonban – amikor a témát a parlamentben megvitatják – ezzel kapcsolatban is felvethetik aggályaikat.