A világ elismeri mérnökeinket

A kínai csodához jelentősen hozzájárultak azok a mérnökök, akiket a Budapesti Műszaki Egyetemen képeztek ki. Ennyire sikeres volt a műszaki oktatás.
Idén júniusban kaptam meg a Budapesti Műszaki Egyetemen az aranydiplomámat. A kezembe adták azoknak a műszaki szakembereknek a szakmai életrajzát, akiket ugyanakkor tüntettek ki. A kari tanács 2011-ben a Villamos és Informatikai Karon 1 rubin, 3 vas, 31 gyémánt és 126 arany oklevél adományozásáról döntött. Elképesztő volt olvasni, hogy milyen amerikai, európai, szakmai kitüntetések birtokosai voltak a kitüntetettek.
Az életrajzokból kiderült, hogy a műszaki értelmiség felhasználta a lehetőséget, és a maga területén, demokratikus eszközökkel hatalmas fejlesztést valósított meg.
1986-ban mentem nyugdíjba. Ebben az időben mindazokban a nemzetközi, műszaki szervezetekben, amelyekkel együtt dolgoztam, magyar volt a vezetés. A párizsi székhelyű, Nemzetközi súly- és mértékügyi értekezlet ügyvezető alelnöke, Honti Péter a Magyar Mérésügyi Hivatal elnökhelyettese volt. Ő vezette be világszerte a nemzetközi mértékegységrendszert, az SI-t. Mivel az SI szabványainak én voltam a hivatali előadója, szorosan együtt dolgoztunk. A genfi székhelyű Nemzetközi Szabványügyi Szervezet egyik vezetője, egykori főnököm a rubin- és vasdiplomával kitüntetett Földesi Tamás volt. A szabványosítás gazdasági hatékonyságával foglalkozó tanulmányával egy nemzetközi pályázaton első díjat nyert. A bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek az a munkatársa, aki ellenőrizte, hogy az atomerőművekből származó anyagot ne használják atombomba gyártására, hosszú ideig Kiss István, a Központi Fizikai Kutató Intézet egykori főosztályvezetője volt.
Az ugyancsak bécsi székhelyű Nemzetközi Színbizottság ügyvezető alelnöke 10 évig Schanda János volt, akit azért választottak erre a beosztásra, mert mint a Magyar Mérésügyi Hivatal munkatársa, nemzetközi színmérést szervezett. Úgy tűnik, hogy a nemzetközi szakemberek szerint a Magyar Mérésügyi Hivatalban tudtak a legpontosabban színt mérni. Egyszerűen nem fér a fejembe, hogy ilyen sikerek után miért nem képviselteti magát a kormányokban a nagy tudású műszaki értelmiség? Pedig a magyar nép részéről lenne bizalom azokban a műszaki szakemberekben, akiket úgy oktattak, mint a Polgár leányokat, akik 15 szimultán játszma esetén is előre tudják, hogy bármelyik játszmában mi lesz az ötödik lépés.
Még egy példa az előre látásra: Csibi Sándor, a Budapesti Műszaki Egyetem egykori professzora, akadémikus tervezte 1957-ben az országos, mikrohullámú, televíziós összekötő láncot. Ez a rendszer olyan széles sávú összeköttetést valósított meg, hogy már akkor, amikor még csak megindult a televíziós adás, volt a rendszerben hely a színes adás és a mobiltelefonálás információira. Egy jó mérnök ötven évre előre gondolkodik…
De a kormányoknak sem mindegy, mennyire tudnak előre tervezni.

Dr. Freud Gézáné
aranydiplomás fizikus
és elektromérnök