Árat emeltek a bankok

Drágábbak lettek a folyószámlákhoz kapcsolódó költségek július elsejétől, de úgy tűnik, a lakossági hitelek kamatai is emelkednek. A pénzintézetek szerint az áremelkedés nem jelenti a bankadó áthárítását. Egyes szakértők viszont úgy gondolják, az ügyfeleknek kell megfizetniük a teher egy részét.

Több bank is megemelte július elsején a folyószámlák díjait – derül ki egy, a Világgazdaság által végzett adatgyűjtésből. A pénzintézetek a banki magatartási kódexben foglaltak szerint évente legfeljebb a pénzromlás mértékével növelhetik a díjakat, és ezt általában meg is teszik. Persze az inflációt nem feltétlenül kell követniük, az FHB közölte is, hogy nem tervez módosításokat július elsejétől. Az Erste Bank ugyanakkor azt felelte a gazdasági napilap kérdésére, hogy a lakossági forintbankszámlák nagy részénél a múlt évi inflációnak megfelelő mértékben emelik az egyes díjakat és jutalékokat. A Raiffeisen Bank a lakossági folyószámláknál nem, csak a befektetési szolgáltatásoknál változtatott. Az MKB Banknál pedig mind a lakossági folyószámla-kondíciók, mind a befektetési szolgáltatások díjai változtak a hónap elején.
Müller János, a Magyar Bankszövetség szóvivője szerint az áremelések nem konkrétan július elsejéhez, vagyis nem az ekkor életbe lépő változásokhoz, például a kilakoltatási és árverezési moratórium feloldásához kapcsolódnak. Arra a kérdésre, hogy a drágításoknak közük lehet-e ahhoz, hogy a pénzintézeteknek banki különadót kell fizetniük, a szakember azt válaszolta, hogy a kormány már tavaly bevezette ezt a közterhet, ám akkor nem emeltek a pénzintézetek. Müller János ugyanakkor megjegyezte: elkerülhetetlen, hogy a bankadó költségei megjelenjenek az ügyfelek költségeiben is, ám ez csak a magatartási kódexben foglaltaknak megfelelően történhet. – Vagyis a díjak csak az infláció mértékének megfelelően emelkedhetnek, a hitelkamatokat pedig csak indokolt esetben emelhetik a bankok – jegyezte meg Müller.
A kamatok a legfrissebb adatok szerint egyébként szintén felfelé mozogtak: a Magyar Nemzeti Bank számai azt mutatják, hogy a forintalapú lakáshitelek teljes hitelköltség-mutatója tavaly október óta növekszik. Míg ősszel 10 százalék alatt állt, májusban a 11 százalékhoz közelített. Müller János a hitelkamatok emelkedése kapcsán megjegyezte: a pénzintézetek 2011-ben nem emelték a kamataikat, ezért kerülhet az idén sor a drágításra.
Egész másként értelmezi a helyzetet Torba Tamás közgazdász, aki lapunknak elmondta: a jelek arra mutatnak, hogy a pénzintézetek a banki különadó egy részét szedik be a lakosságtól. – A lakossági kölcsönökre ugyan lenne igény, ám az emberek többsége nem felel meg a hitelfeltételeknek, ezért a kereslet nagyon alacsony. A bankok nem kelnek versenyre egymással a nem létező ügyfelekért, így az árakat sem kell alacsonyan tartaniuk – jegyezte meg a szakember. Hozzátette: emellett a pénzintézetek ott csökkentik a költségeiket, ahol csak tudják: fiókokat zárnak be, az online felületek felé terelik az ügyfeleket, és a bónuszokkal is szűkmarkúan bánnak.