Boldoggá avatás Szatmárban

Tarics Péter
2011. 07. 11. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Holnap avatják boldoggá Scheffler János atyát Szatmárnémeti főterén. A hivatalos eljárás 1991-ben kezdődött, bár a hívek már 1987 óta imádkoznak a vértanú-pap boldoggá avatásáért. Scheffler János teológiai tanulmányait a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetemen végezte. Szülőfalujában, Kálmándon szentelték pappá 1910. június 6-án. Tanult jogot a római Gergely Egyetemen, két év múlva kánonjogi doktor lett. Pályáját Ungváron kezdte káplánként, majd Szatmáron lett a katolikus főgimnázium hittantanára. Több tudományos és lelkiségi könyve jelent meg, amelyek nagyon népszerűek voltak.
A szatmári püspök 1928-ban a következőket írta a naplójába: „Olyan papokat akarok nevelni, akik jó emberek, férfiak. Fegyelmezik önmagukat, hogy az isteni kegyelem építő munkájának legyen alapja bennük. Természetfeletti gondolkodásúak, lelkiéletre törekvők, buzgók, önmegtagadók, szeretik Jézust, lelkesednek az Egyházért, a Szűzanyáért, és áldozatok árán dolgoznak.”
1940-ben a Kolozsvári Egyetem egyházjogi tanszékének tanára lett, majd 1942. március 26-án XII. Pius pápa az újraegyesült Szatmári Egyházmegye püspökévé és a Nagyváradi Egyházmegye kormányzójává nevezte ki. 1944 szeptemberében lebombázták a püspöki palotát, amelynek során huszonegyen meghaltak, köztük Scheffler János közvetlen munkatársai. A szovjet csapatok bevonulása után emberek százait internálták Szibériába.
A püspök tudta, hogy az ő szabadsága is veszélyben forog. A helyzetet látva 1945. november 8-án a pápa győri püspökké nevezte ki Scheffler Jánost. Ő azonban szeretett volna saját egyházmegyéjében maradni, ezt levélben is megfogalmazta. Kinevezését ezért visszavonták. Emlékezetes, Apor Vilmos győri püspököt 1945. március 30-án – miután a rezidenciájára menekült asszonyok kiadását megtagadta, és így megvédte őket a részeg orosz katonák erőszakoskodásától – egy szovjet tiszt halálosan megsebesítette. Április 2-án, húsvéthétfőn belehalt sérüléseibe. A püspököt 1997. november 9-én II. János Pál pápa boldoggá avatta.
Scheffler János 1950. május 20-án Körösbányára került házi őrizetbe. Két évet töltött a ferences kolostorban, hazaárulás vádjával 1952. március 11-én letartóztatták, majd Bukarestbe szállították, ahol vizsgálati fogságba került.
Szeptember 12-én papjaival együtt elszállították Románia egyik leghírhedtebb büntetés-végrehajtó intézetébe, a jilavai föld alatti börtönbe. 1952. december 6-án a rabokat kivitték fürödni, a zuhanyozóból azonban rettenetesen forró vizet engedtek rájuk, ezért a szélen lévők elugráltak. János püspök azonban középen állt, így nem tudott elmenekülni. Társai a cellájába vitték, ahol rosszul lett, teste teljesen elzsibbadt. A püspök tudta, hogy itt a vég, de hiába szóltak az őröknek, azok nem hívtak orvost. Scheffler János aznap este visszaadta lelkét a teremtőjének. Koporsó nélkül temették el. Rabtársaitól így búcsúzott: „Egy katolikus papnak nem szégyen kommunista börtönben meghalni.”

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.