A megszorító intézkedésekkel szembeni „ellentámadást” hirdető óriás transzparenst feszítettek ki az athéni Akropoliszra tegnap reggel a PAME görög kommunista szakszervezeti szövetség aktivistái. Az időzítés oka, hogy a parlamentnek a héten kell döntenie a külföldről diktált újabb megszorító intézkedésekről az államcsőd elkerülése érdekében.
A szocialista kormány ellenzéke és a szakszervezetek ma hajnaltól 48 órás sztrájkkal készülnek tiltakozni a szerdán és csütörtökön a parlament által elfogadandó törvénycsomag ellen. Az euróövezet országai viszont attól teszik függővé az államcsőd szélén álló országnak nyújtandó pénzügyi segítséget, hogy Athén bevezeti-e ezeket az újabb megszorító intézkedéseket.
Közben megoszlanak a vélemények a görög bukás elkerülésének mikéntjéről. Nicolas Sarkozy francia elnök tegnap mindenesetre bejelentette, hogy Franciaországban megállapodásra jutott a kormány a bankokkal arról, hogy miként vegyenek részt a magánhitelezők a görög államadósság-válság kezelésében.
Alternatív megoldást vázoltak fel az amerikai bázisú Citigroup elemzői: szerintük aligha elkerülhető a súlyosan eladósodott Görögország, Portugália és Írország adósságának a csökkentése. „Szerintünk szükség van egy B tervre is, azaz a három eladósodott ország adósságának a csökkentésére” – állítják, arra hivatkozva, hogy a három országban a jelentős megszorítások ellenére is növekedni fog a következő években az államadósság. 2014-ig Görögországban a nemzeti össztermék (GDP) 180 százalékára, Portugáliában 135 százalékára, Írországban 145 százalékára.
Ezzel cseng össze Václav Klaus cseh elnök véleménye is, aki szerint egy újabb kölcsön nem az a segítség, amire az eladósodott Görögországnak leginkább szüksége van. Úgy fogalmazott: mindenki előtt világos, hogy a kölcsönt a görögök nem tudják visszafizetni.
origo.hu
Kényszerleszállást hajtott végre egy repülőgép a köd miatt Budapesten
