Döcögve indul a céges hitelezés

Nem felel meg a bankrendszer a gazdaság kívánalmainak, mivel a pénzintézetek egyáltalán nem, vagy csak nagyon drágán hajlandók finanszírozni a vállalkozásokat – jelentette ki Varga István közgazdász. A kis- és középvállalkozások az elmúlt években teljesen kiszorultak a hitelezésből. A környező országok cégei könnyebb helyzetben vannak.

Nem elég, hogy a kockázatkezelési szabályok szigorodása miatt a korábban hitelképesnek minősített cégek egy része már nem jut kölcsönhöz, de akik átugorják a magasra emelt lécet, azok is csak olyan drágán juthatnak forráshoz, hogy már-már nem is éri meg nekik felvenni a hitelt – mondta el lapunknak Varga István közgazdász. A szakember szerint a hazánkban működő pénzintézeteknek sok a fizetési nehézséggel küzdő ügyfele, és a bedőlt hitelek állománya is magas. Ez arra kényszeríti a bankokat, hogy a tőkéjük jelentős részét tartsák vissza a nem teljesítő hitelállomány biztosítására, ezért nem sok kihelyezni való pénzük marad. Az egyetlen megoldás az lenne, ha az anyabankok több tőkét juttatnának a hitelezéshez, ám erre nem hajlandók, mert a saját tőkeproblémáikkal vannak elfoglalva.
Varga István azt is megjegyezte, hogy hazánkban jóval lassabban kezd magára találni a vállalati hitelezés, mint a régiónk többi országában, és ebben a lemaradásban a Magyar Nemzeti Bank felelőssége is jelentős. – Hazánkban a jegybanki kamatpolitika nemcsak függetlenül működik a kormány céljaitól, hanem egyenesen szembemegy velük – jegyezte meg a közgazdász.
A hitelezés visszafogottsága az állomány alakulásán is látszik: a vállalati hitelek összege az idei áprilisi adatok szerint 8762 milliárd forint, 382 milliárddal alacsonyabb a 2010. áprilisi 9144 milliárd forintos állománynál. A számok azt mutatják, hogy a hitelezésen belül folyamatosan visszaszorulnak a kis- és közepes vállalkozások (kkv). A banki hitelportfólión belül a kkv-szektor aránya 2008 második fél évében még 55 százalékot tett ki, ám 2010 utolsó három hónapjában már csak 40 százalék volt. A lapunknak nyilatkozó pénzintézetek szerint ezt a csökkenő tendenciát állami programokkal és garanciákkal lehet megállítani.
A bankok szerint a céges hitelezés visszaesése annak tulajdonítható, hogy az elmúlt években is alacsony volt a hitelkereslet, a vállalatok a tervezett beruházásaikat elhalasztották. Ebben a helyzetben a bankok is kockázatérzékenyebbé váltak, jelentősen szigorították a hitelezési feltételeiket.
– Ugyanakkor idén már javulhat a helyzet – állítják a lapunknak nyilatkozó bankok. A kis- és középvállalati körben például az Új Széchenyi-terv beruházási keresletélénkítő hatása adhat lendületet a hitelezésnek, bár ennek következményét inkább jövőre lehet majd érezni. A pénzintézetek azt is hozzátették, hogy a beruházások látványos növekedése még nem várható az idén, a gazdasági növekedés az exportbővülésből adódik.
Arra a kérdésre, hogy hazánkban miért megy döcögősebben a vállalati hitelezés, mint a környező országokban, a pénzintézetek azt válaszolták, hogy Csehországot és Lengyelországot kevéssé érintette a válság, így ez a szegmens gyorsabban magára talált, mint hazánkban, ugyanakkor Romániában és Szlovákiában hasonló a helyzet, mint nálunk.