Döntés az igazságügyi reformról

Két koncepció is készült a bírósági szervezetet érintő igazságügyi reformhoz: az egyik modell szerint újra a szaktárca, vagyis az igazságügyi minisztérium igazgatná a bíróságokat, míg egy másik, a fideszes Áder János európai parlamenti képviselő által jegyzett javaslat olyan rendszert vezetne be, amelyben egy független hivatal és a szakminisztérium közösen gyakorolná a külső igazgatást. A hét végén a Fidesz elnöksége dönt majd arról, végül melyik javaslat kerül kormány-előterjesztés formájában az Országgyűlés elé.

Szilágyi Richárd
2011. 07. 17. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Répássy Róbert, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) államtitkára tegnap arról beszélt újságírók előtt, hogy mindkét koncepció a hatékonyabb bírósági szervezet létrehozását célozza. – Azt is el szeretnénk érni, hogy a bírói önigazgatás ne váljon kontrollálatlan tevékenységgé – tette hozzá. Az Áder-féle javaslatról azt mondta, hogy az se nem minisztériumi, se nem önigazgatási modell, hanem egy „bírósági minisztériumot” hozna létre. A független, bíró által vezetett hivatal vezetőjét a parlament választaná, míg az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) egyfajta felügyelő szervként működne a jövőben.
A másik elképzelés visszatérne az 1997 előtti állapotokhoz, amikor a szakminisztérium egy főosztályon keresztül igazgatta a bíróságokat. Ha ez a koncepció kapna végül támogatást, az egyben az OIT megszűnését is eredményezné – derült ki a tegnapi sajtóbeszélgetésen. A Fidesz elnöksége szombaton dönt arról, hogy végül melyik javaslat kerül kormány-előterjesztés formájában az Országgyűlés elé. Répássy azt is közölte, hogy az ülésen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes, közigazgatási és igazságügyi miniszter is részt vesz majd.
A KIM államtitkára beszélt arról is, hogy az igazságügyi reform céljai között szerepel a helyi bíróságok megerősítése, valamint a közigazgatási bíróságok létrehozása is. Utóbbiakkal kapcsolatban Répássy szerint már csak az a kérdés, hogy önálló szervezetként, vagy a jelenlegi bírósági szervezeten belül jönnek-e létre. Az újságírókkal folytatott beszélgetésen szóba kerültek az Országgyűlés előtt fekvő sarkalatos törvények és az új alaptörvénnyel kapcsolatos elítélő európai parlamenti állásfoglalás. Utóbbiról Répássy Róbert azt mondta, hogy az „tárgyi tévedéseken és rosszhiszemű értelmezéseken” alapul.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.