Tragikus esemény színhelye volt 1944 júniusában Distomo görög falu, ahol a német SS bosszút állt egy görög partizántámadásért. Megtorlásként agyonlőttek kétszáztizennyolc személyt, a település házait felgyújtották. A vérengzés elől csak néhány gyerek tudott elmenekülni. Ezek közül négy túlélő jóvátételi keresetet nyújtott be 2003-ban a német bírósághoz azzal az indokolással, hogy amíg a nemzetiszocializmus üldözötteinek – mindenekelőtt a holokausztot túlélőknek – és a kényszermunkásoknak a német állam hajlandó jóvátételt fizetni, addig a hadsereg elkövette tettek áldozataitól megtagadja ezt a támogatást. A szüleiket elvesztett görögök keresetét a német bírák többször is elutasították, ezért a görögök a strasbourgi ECHR elé vitték az ügyet. E testület most szintén elutasította a görögök indítványát, és ezzel lezártnak minősítette a pert. Az EU bírái rámutattak, a negyvenhét állammal kötött emberjogi konvenció az egyes országokat nem kötelezi arra, hogy elődeik elkövette jogtalanságokért és károkért fizessenek jóvátételt. A német törvények háborús kártérítést kizárólag államok javára tesznek lehetővé, kárt szenvedett személyekkel szemben azonban nem.
Közben Veronában is döntés született egy, a Wehrmacht olaszországi vérengzéseivel foglalkozó perben, amelyben egykori náci elkövetők ellen hozott ítéletet. A Hermann Göringről elnevezett ejtőernyős és páncélos hadosztályok 1944-ben az olasz ellenállási mozgalom képviselőivel szemben léptek fel brutálisan, és Modena környékén száznegyven személy életét oltották ki, míg a toscanai Arezzo közelében elkövetett mészárlás kétszázhatvan halálos áldozatot követelt. A műveletekben részt vett alakulatok kilenc tagját a bíróság most életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, három esetben megszüntette az eljárást, mert ők időközben elhunytak. A még elő, de koros vádlottak nem jelentek meg a bíróság előtt. A nyolcvan-, sőt kilencvenéves hajdani katonákat Németország nem volt hajlandó kiadni. Mindezek ellenére az áldozatok leszármazottai elégedetten vették tudomásul a véres tett után hatvanhét esztendővel kimondott ítéletet, amely meglátásuk szerint végre igazságot szolgáltatott meggyilkolt elődeiknek.
Maradnak a Stasi-alkalmazottak. A keletnémet állambiztonsági szolgálat hátramaradt irataival foglalkozó hivatal nem tud megszabadulni a Stasi-múlttal rendelkező alkalmazottaitól. Erre a véleményre jutott az a hetvenoldalas tanulmány, amelyre a berlini archívum vezetője, Roland Jahn adott megbízást. Az ország munkajogi törvényei erre nem nyújtanak lehetőséget. Az NDK volt polgárjogi harcosa negyvenhét kompromittált múltú személytől akart rövid úton megválni, mert az újraegyesítést követően alapított hivatal jelenlétüket az áldozatok arculcsapásának nevezte. A szakértők azonban utaltak arra, hogy a Stasi-aktákra vonatkozó törvény tervezett átdolgozása során abban helyet kaphat olyan szabály, amely végül lehetővé teszi a volt ügynökök elbocsátását. (S. L.)
origo.hu
Nézőpont Intézet: Áradt a Duna, apadt a Tisza
