Ezrekkel zengeni örök költeményeket

Éppen tíz éve, hogy belevágtak a szervezésbe, s bár a tagok aligha gondolták, a Misztrál együttes nagymarosi fesztiváljai mára fontos találkozóhellyé váltak. A Regejáró Misztrál-fesztivál lelkét a dunakanyari genius locin kívül a családként összetartó közönség adja és a kötőerő, a közös nevezőként zengett vers. Nagymaroson Ady a posztumusz rocksztár, Petőfi punk, soraikat pedig minden évben slágerként fújják.

Klementisz Réka
2011. 07. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz év komoly ív. Hogyan látja, kiket céloz a fesztivál, kiket vonz az énekelt vers 2011-ben?
– Bárkit, aki meghallja. Azok, akik még nem ismerik ezt a műfajt, el se tudják képzelni, milyen lehet Adyt rockba ágyazni, vagy Balassit énekeltetni másfél ezer emberrel. A látogatók összetételében nem történt komoly változás egy évtized alatt. Amikor belevágtunk az első találkozó megszervezésébe, bele sem gondoltunk, hány év lehet benne. Világos volt, hogy a zene az első, s hogy a vásártérben nem lesz műanyag pisztoly.
– Kezdettől a verséneklés mellett tették le a voksukat. Mit gondol, meddig lehet tágítani a kereteket?
– Nem érzek szorító kereteket. A versválasztásnak nincs határa, zeneileg érdemes fejlődni, így minden pillanatban új dolgoknak kell születniük. Máshogy álmodjuk már meg a régi számainkat is. Tele vagyunk tervekkel. Állandó feladat minél többekhez eljuttatni az énekelt verseket, több lemez is kész van már fejben, ráadásul jövőre tizenöt évesek leszünk. Ami a fesztivált illeti: bevallom, az ötödik év körül azt gondoltam, a tizedik már ingyenesen, tömegeket megmozgatni képes rendezvény lehet. Nem így lett, mégsem panaszkodom. A dolog jó oldalát látom. Aki eljön, nyitott szívvel van ott.
– A Kaláka bő húsz évig taposta az utat a Misztrál előtt a diósgyőri fesztivállal; az idei harminckettedik – egyelőre úgy tűnik – az utolsó volt. Ha a műfajteremtő sem áll stabil lábakon, miben bízhat a Misztrál?
– Jogos felvetés, de bizakodó vagyok. Biztos vagyok abban, hogy a Kaláka-fesztivál sem szűnik meg, csak új helyre kényszerül. A diósgyőri találkozó és a Regejáró Misztrál-fesztivál valójában fórumok, közönségük egymást keresi, és mindig megtalálja majd az erre alkalmas helyet. A költségvetésünk jelentős hányadát a belépőjegyek adják, a nagymarosi önkormányzat anyagi segítséget nem tud nyújtani, de számos helyszínt rendelkezésünkre bocsát, s ez nagy segítség.
– A Kaláka megkerülhetetlen szellemi előd. Ki lehet törni egy ilyen örökség árnyékából?
– Nem töprengünk ilyesmin, nem ez a fontos. Nagy tisztelettel vagyunk a Kaláka és számos nagy előd iránt. Sokat tanultunk tőlük, de mindig a saját utunkat szerettük volna járni. Kétségtelen, adja magát az összehasonlítás, büszkén vállaljuk is. Nem szeretnénk másolni senkit, magunkat szeretnénk megírni a dalainkban, s egyelőre még van mit megfogalmaznunk.
– És mi van az utánpótlással? Jönnek-e követők a Misztrál után?
– Számos verséneklő muzsikál Magyarországon. Mindig biztatjuk a keresőket, hogy a saját hangjukat találják meg a versek dallamában. Éppen az lenne a fontos, hogy ne együtteseket kövessenek, hanem a műfajt, a verset tiszteljék.
– Mintha egyébként is erősödne egy verszenére épülő trend: az utóbbi időben több előadó kóstolgatja a verseket a pop, a rock, a jazz felől is Harcsa Veronikától Bérczesi Róbertig. A Hangzó Helikon-sorozat műfaji gazdagságáról nem is beszélve.
– Valóban, egyre többen fedezik fel a vers mint profi dalszöveg erejét. A közönség nagy része ma a szórakozást keresi egy koncerten, nem az elmélyülést, így azoknak a versalapú zenéknek automatikusan sikere lehet, amelyeknél a zene és a ritmus dominál, s a szöveg csupán plusz. Én minden ilyen produkcióra kíváncsi vagyok, s általában meg is hallgatom őket.
– Műfaji mércével is méri ezeket a produkciókat? Egyáltalán: van a verséneklésnek íratlan kánonja?
– Vannak szakmai szabályok, de elsajátíthatók. A legfontosabb, hogy a költeményeket nem elég használni. Kicsit a verssé kell válni. A versmegzenésítés egyik alapköve a prozódia, a nyelv hangsúlyainak visszaadása a zenében. Egy kerek, új mű megszületése pedig több változós egyenlet: kell hozzá hiteles előadó, hiteles megzenésítő, s persze hiteles vers.
– Balassi Bálint, Dsida Jenő, Janus Pannonius után ki következik? Dolgoznak már a következő verslemezen?
– Mind az öten zenésítünk és olvasunk verseket, általában más-más költőktől. Van, amikor felkérésre születik egy lemez, de a következőn összegyűjtjük azokat a dalokat, amelyeket szeretünk, s még nem hallhatta a közönség lemezen. Már látszik, hogy egy újabb Misztrál-szín bontakozhat ki belőlük.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.