Hűtlen kezelés gyanúja miatt feljelentést fog tenni a szocialista kabinet idején a bábolnai IKR Zrt. hatmilliárd forintnyi banki hiteléhez adott állami készfizető kezességgel kapcsolatban az elszámoltatási kormányhivatal – mondta kérdésünkre Budai Gyula elszámoltatási és korrupcióellenes kormánybiztos. Máhr András, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium korábbi szakállamtitkára az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának elmúlt nyolc év kormányzati visszaéléseit vizsgáló albizottsága előtt tegnap ezzel szemben úgy nyilatkozott, hogy az ügy előkészítése és a szerződéskötés rendben volt, a maga részéről pedig e tekintetben a mai napig nyugodtan alszik. Mindezt annak ellenére, hogy mint kiderült, a minisztérium egyáltalán nem ellenőrizte a cég tulajdonosi hátterét, illetve valós pénzügyi helyzetét sem, mielőtt a kormány elé vitte volna a kérdést. Sőt, a volt államtitkár arról sem tudott számot adni, hogy bárki is nyomon követte volna a pénz sorsát. Máhr András szerint a kormány azért járult hozzá az IKR hiteléhez kapcsolódó állami garanciavállaláshoz, mert az adott időben a teljes agráriumban tapasztalhatók voltak a pénzügyi válság okozta finanszírozási nehézségek, s félő volt, hogy állami segítség nélkül a cég nem végzi el integrátori feladatait, vagyis nem biztosítja a gazdálkodóknak a termelési feltételeket. Mint mondta, a garanciavállalás nem minősült állami támogatásnak, mivel azt piaci alapon adták; az ily módon felvett hitel pedig „meg volt pántlikázva”, tehát csak a termeltetésre lehetett fordítani.
A bizottsági ülést kezdeményező Budai Gyula elszámoltatási kormánybiztos furcsának nevezte, hogy az ötmilliárd forint sorsáról döntő, előző kormányzati szereplők nem vették észre, miszerint az adott időszakban 36 milliárd forintos adósságállományban úszó társaság egy offshore hátterű, Virgin-szigetekre bejegyzett cég. Ez már csak azért is hihetetlen, mert Gráf József korábbi agrárminiszter jó ideig e társaság igazgatóságában foglalt helyet. Nem értett egyet az államtitkárral abban sem, hogy piaci alapon történt volna a garanciavállalás. Azt is megdöbbentőnek tartotta, hogy az ügyben senki sem vállalja a politikai felelősséget. Rámutatott: az előző bizottsági ülésen Szaxon Attila, az IKR Zrt. vezérigazgatója maga ismerte el, hogy az állami segítséggel megkapott hitelösszeg felét, 2,5 milliárd forintot nem a termeltetésre, hanem meglévő banki hitelek törlesztésére fordították. Tehát – mondta a kormánybiztos – egyértelmű, hogy a pénzt illegálisan használták fel, vagyis bűncselekmény történt. Azt is gyanúsnak nevezte, hogy 2,5 milliárd forintot az IKR Zrt. a Szigetvári Takarékbanktól vett fel, hiszen e településről származik Gráf József is. Budai Gyula szerint az állami garanciavállalás nem volt indokolt, a társaság jelenlegi helyzete miatt pedig félő, hogy a pénzintézetek ezt a garanciát be is váltják.
Obreczán Ferenc, a bizottság fideszes tagja szintén azt sérelmezte leginkább, hogy míg a testület előző ülésén meghallgatott Veres János volt pénzügyminiszter és Gráf József egyaránt olyan nyilatkozatot tettek, miszerint a döntést Máhr András készítette elő, most a volt államtitkár is arra hivatkozva tér ki a súlyosabb kérdések megválaszolása elől, hogy maga is csak az előkészítésben vett részt. Györffy Balázs, a bizottság elnöke azt is hihetetlennek nevezte, hogy a tárca feladatának tekintette nyomon követni az integrátor cégek pénzügyi helyzetét és a segítségnyújtást – mondván, ezzel a termelőket mentik meg –, azt viszont már nem tartották fontosnak, hogy figyelemmel kísérjék a pénz valódi sorsát. Az ülésre Oszkó Péter volt pénzügyminiszter is meghívást kapott, ám ő külföldi útjára hivatkozva nem jelent meg.
Prisztás-gyilkosság: ki lehetett a gyilkos?