Háromezer jogsértő pályázat

A tavalyi kormányváltás után több mint hatvan nagy értékű uniós pályázat miatt tettek feljelentést a beruházásokat felügyelő állami szervezetek.

Fesztivál. Közös sátrat állít a jövő hét közepén kezdődő soproni VOLT fesztiválon a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium és a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség. Az Új Széchenyi-terv elnevezésű sátorban délelőttönként közkedvelt magyar filmeket vetítenek, ezután közéleti szereplők pódiumbeszélgetéseit hallgathatják meg az érdeklődők. A Magyarország uniós elnökségének zárófesztiváljaként is számon tartott könnyűzenei rendezvényen a látogatók információs pontoknál kaphatnak felvilágosítást arról, milyen pályázati lehetőségeket kínál számukra az Új Széchenyi-terv.

Az elmúlt két ciklusban háromezer EU-s pályázatnál sértették meg az előírásokat. Több esetben durva szabálytalanságok kísérték a szocialista kormányok időszakában az európai uniós támogatások elnyeréséért kiírt pályázatok lebonyolítását – ez derül ki abból az összeállításból, amelyet kérésünkre készített el a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ). A hivatalos közlés szerint a legnagyobb gondot az okozta, hogy sokszor figyelmen kívül hagyták a közbeszerzési szabályokat.
*
Megtudtuk, hogy 2004 és 2010 között nagyjából negyvenezer pályázat támogatásáról határoztak a honi hatóságok, ám utóbb kiderült: több mint háromezer esetben viszszaélés történt. Az előírásokat megsértő eljárásokban a pályázók – többségében uniós forrásból – összességében 460 milliárd forintot kaptak – a jogellenesen megszerzett pénzeket a hatóságok utóbb visszavették. Az elmúlt két kormányzati ciklusban összesen 4600 milliárd forintot osztottak szét az EU-s pályázatokon, vagyis a támogatás címén folyósított minden tíz forintból egyet szabálytalanul igényeltek.
A fejlesztési ügynökség kérdésünkre elsőként a közbeszerzési előírások megsértését említette. Különösen gyakori volt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás. Emellett a pályázók többször trükköztek a pótmunkával: némelykor szabálytalan szerződésmódosításokat írtak alá a többlettevékenységekről, máskor fiktív munkát igyekeztek költségként elszámolni. Az NFÜ a szabályszegések között említette a valótlan adatközlést is. Előfordult, hogy a pályázó használt gépét szerette volna újként feltüntetni, s ehhez meghamisította a berendezés azonosítóját. Mások fiktív számlákat nyújtottak be, megint mások többször próbálták meg ugyanazt a költséget – más megnevezéssel – elszámolni. Egyes képzési pályázatok kapcsán is csalásra bukkantak az ellenőrök. Tanfolyamszervező vállalkozások például hamis jelenléti ívvel kívánták igazolni, hogy kellő létszámú hallgatónak tartottak oktatást. Előfordult, hogy a cég – papíron – áthelyezte a beruházást: a nagyobb összeg megszerzésének reményében más területet jelölt meg a fejlesztés helyeként.
A 2010-es kormányváltás után a szabálytalan eljárások miatt több feljelentést is tettek az állami szervezetek. Az NFÜ a szegedi villamospálya-felújítás miatt fordult az igazságszolgáltatáshoz. Az ügynökség azt feltételezi, hogy ismeretlen tettesek versenykorlátozó megállapodást kötöttek a közbeszerzési eljárásban. Mint ismeretes, a beruházás 25,2 milliárdos költségéből 21,5 milliárdot az EU, 3,7 milliárd forintot pedig Magyarország áll. Az utóbbi hónapokban az állami intézmények közül a Pro Régió Ügynökség két észrevételt tett, az iratok 104 millió forint gyanús elköltéséről szólnak. A VÁTI Nonprofit Kft. 14 beadványt fogalmazott meg, gyanúja szerint 490 millió forinttal kapcsolatban követhettek el bűncselekményt. A MAG-Magyar Gazdaságfejlesztési Központ Zrt. 52 kétes esetet hozott a nyomozó hatóság tudomására, szerinte 404 millió forint sorsa tisztázatlan.