Jogi védelem bajba jutott devizahiteleseknek

A svájcifrank-alapú hitelük miatt ellehetetlenülő családok védelmében megfontolandó a magyar polgári jogban kínálkozó azon jogintézmény alkalmazása, amelynek igénybevételével lehetőség van arra, hogy a devizaalapú hiteleket folyósító pénzintézeteket a kölcsönfelvevők bevonják az árfolyamváltozásból eredő kockázat- és teherviselésbe. Ez a jogintézmény a lehetetlenülés, amelynek a lényege az, hogy a polgári jogi szerződések – mint például a kölcsön- és hitelszerződések is – megszűnnek, ha a teljesítésük olyan okból válik lehetetlenné, amelyért egyik fél sem felelős. Ilyen (érdekbeli) lehetetlenülési oknak ismeri el a polgári jog azt a gazdasági körülményt is, amely a szerződés megkötése után állt be, és ami miatt a szerződést csak előre nem látott olyan rendkívüli nehézségek vagy aránytalan áldozatok árán lehetne teljesíteni, amelyet a kötelezettől nem lehet elvárni. A kapcsolódó bírói gyakorlatban ezen belül ismert az úgynevezett részleges lehetetlenülés, aminek a következménye az, hogy a szerződés egésze nem szűnik meg, hanem a teljesítés a még lehetséges szolgáltatásra korlátozódik. Az érdekbeli lehetetlenülés bekövetkezésének feltételeit minden esetben külön-külön, az adott szerződésre vonatkozóan kell vizsgálni. Ami a devizaalapú kölcsönszerződéseket illeti, ennek a vizsgálatnak és az az alapján történő mérlegelésnek ki kell terjednie arra, hogy a kölcsönvevőnek a szerződéskötés időpontjában fennállt vagyoni, jövedelmi viszonyai mellett az időközi árfolyam-különbözetből adódó törlesztési kötelezettsége hogyan változott. Ha ez olyan mértékben tette terhesebbé az adós fizetési kötelezettségének teljesítését, ami adott esetben a bíróság mérlegelése szerint a szerződéskötés-kori és a vizsgálatkori vagyoni, jövedelmi viszonyokhoz képest is csak aránytalan áldozatok árán lehetséges, akkor ebben az aránytalan részében a szerződés megszűnésének megállapítására van mód. Ebben az esetben az adós fizetési kötelezettsége arra a mértékre korlátozódik, amelynek teljesítése a részéről még lehetséges. Feltehetőleg az ítélkezési gyakorlatban a „rendkívüli nehézség” és az „aránytalan áldozat” megállapítható lenne olyankor, ha a teljesítés csak olyan áron volna lehetséges, amivel veszélybe kerülne a létfenntartása, a lakhatása az adósnak és azoknak, akiknek az eltartásáról gondoskodnia kell.
Nyilvánvaló, hogy a kölcsönvevőnek és a folyósító pénzintézetnek sem áll fenn a felelőssége az árfolyamváltozásért. Kérdés viszont, hogy a magyar bíróságok hogyan foglalnának állást abban a kérdésben, hogy előre nem láthatónak minősül-e az adós fizetési kötelezettségének rendkívüli megnehezülésében az árfolyamok drasztikus mértékű megváltozása. Az egyértelmű, hogy önmagában az árfolyamváltozás olyan lehetséges körülmény, amellyel a devizaalapú kölcsönt felvevő adósnak is számolnia kellett a szerződés megkötésekor. Azonban az, hogy ez olyan mértékű is lehet, ami adott esetben a törlesztőrészletek összegét kirívó arányban (közel kétszeresére) megnöveli, már nem feltétlen tartozik a reálisan előre látható kockázat körébe. (Ellenkező esetben minden elvi lehetőséget, így a vis maiort is előre látható körülménynek kellene tekinteni.) Ennek megállapításához ésszerű módszerként adódik az, hogy egy, a szerződéskötést megelőző (mondjuk az euró bevezetésétől kezdődő) tapasztalati időszakra vonatkozó éves átlagos árfolyamváltozást – legfeljebb annak néhány százalékos korrekciójával – tekintse a bíróság olyannak, amellyel a kölcsönfelvevőnek reálisan számolnia kellett. Ha a szerződés megkötését követően az ezt meghaladó mértékben megváltozott árfolyam folytán vált – az adós jövedelmi, vagyoni viszonyaihoz képest – rendkívüli nehézségűvé a kölcsön visszafizetése, ebben a részében a szerződés teljesítésének lehetetlenülése alappal felmerülhet.
A polgári törvénykönyv szerint az érdekbeli lehetetlenülés bekövetkezését az arra hivatkozó félnek haladéktalanul be kell jelentenie a másik félnek. Ha csak indokolatlanul késedelmesen értesíti a másik felet erről a körülményről, és ebből a késedelmes értesítésből következően a másik felet kár éri, akkor azt meg kell téríteni. Vagyis abban az esetben, ha a devizahitelesnél bekövetkezik az érdekbeli részleges lehetetlenülés (képtelen már a megemelkedett törlesztőrészletet teljes összegben fizetni), azt célszerű rögtön jeleznie a pénzintézet felé – nem várva meg, amíg az felmondja a kölcsönt. Ezt követően, a pénzintézet együttműködő hozzáállása esetén a részleges lehetetlenülés következményeit a felek a törlesztőrészlet megfelelő módosításával is érvényesíthetik, ilyen hiányában azonban csak polgári perben van erre lehetőség, amelyek közül az első minden valószínűség szerint precedensértékű lenne.

A szerző a Magyar Polgári Demokráciáért Alapítvány
igazgatója, Európa-jogi szakjogász