Kábeltolvajok Németországban

Növekvő gondokkal találja szembe magát a német államvasút. Aggasztóan fokozódik a rézkábeltolvajok aktivitása, akik ez év első négy hónapjában tízmillió euróra rúgó kárt okoztak a nehézségekkel küszködő állami vállalatnak.

Stefan Lázár
2011. 07. 07. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

További, a késéseket befolyásoló jelenség társult a Deutsche Bahn (DB) működésében a technikai problémák (tengelyhibák, a légkondicionáló berendezések fogyatékossága) és a megbízhatatlan menetrend mellé. Az ország egyik legjobban terhelt közlekedési gócpontjának számító kölni pályaudvaron legutóbb gyakorlatilag leállt a közlekedés, a repülőtérre pedig autóbuszokkal kellett kivinni az utasokat, miután az egyik kábelaknából kilopták a jelzőlámpákat irányító és a telekommunikációs kapcsolatokat fenntartó vezetékeket. Az elektronikus szabályozómű kiesése hosszú időre megbénította a híres dóm árnyékában működő állomás életét, 42 vonat kieséséhez vezetett, 56 szerelvényt kerülőutakra kellett irányítani, a késések ideje összességében 2000 percet tett ki.
Ezzel további fejezettel gazdagodott azon bűncselekmények sorozata, amelyek különösen két tartomány rendőrségét foglalkoztatják. Észak-Rajna-Vesztfáliában és Szászország-Anhaltban rendszeresen lopják a vasút rézkábeleit. – A következmények nyomasztóan befolyásolják az államvasút munkáját. Az eltulajdonított vezetékek költségei mellett az utasoknak a késésekért fizetendő jóvátétel is fokozza az anyagi terheket – hangoztatja a DB biztonsági szakértője, Gerd Neubeck.
A konszern statisztikája alátámasztja a rézkábelekre specializálódott tolvajok növekvő energiáját. A 2008-as évben 1800 lopást regisztráltak, tavaly 2500-ra emelkedett e bűntettek száma, az idén már április végéig 1500 esetben tett feljelentést a vasút. A Berlinben székelő DB-központ szóvivője a nyersanyagok árának globális emelkedésében látja a bűntettek számának növekedését és a vasút imázsát sújtó károkra panaszkodik. – A járatok törlése, a késések, az átirányítások jelentősen rontják az intézményről a közvéleményben kialakult véleményt – hangoztatta Oliver Voss, aki a tetteseket két kategóriába sorolja. Az egyik oldalon az egyszerű tolvajokat látja, akik általában ócskavas-kereskedőknek adják el a zsákmányt, tetemes hasznot remélve a réz árának globális emelkedéséből, amely az egy tonnáért 2008-ban fizetett 3000 euróról azóta 6300 euróra emelkedett. A másik kategóriába a csoportos elkövetők tartoznak. Azt a feltételezést, hogy a nemesfém elhagyja az országot és Kelet-Közép-Európában talál piacra, az új tartományokban illetékes rendőrség központja nem tudja megerősíteni. A Magyar Nemzet kérdésére Karin Meyer, a szövetségi rendőrség igazgatóságának sajtóképviselője így válaszolt: az elfogottak legtöbbje német. Az elkövetők módszere azonban mindeddig ismeretlen.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.