Kényszerű rendszerfrissítés

Az Európa Tanács filmes főalapja, az Eurimages nemrég úgy döntött, mintegy félmillió eurós támogatást ad a magyar filmnek – a szervezet keretet biztosított Szász János és Fliegauf Benedek tervéhez és további hét magyarországi vonatkozású film forgalmazásához. Az Eurimages magyar képviselője, Bereczki Csaba szerint a döntés a filmipar működésének akadozása ellenére a magyar film jövőjébe vetett bizalomról árulkodik.

Tölgyesi Gábor
2011. 07. 04. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

A Filmalaphoz kerül a filmvagyon. A Magyar Közlönyben kedden megjelent kormányhatározat értelmében a Magyar Mozgókép Közalapítvány (MMKA) jogutód nélkül megszűnik. A szervezet feladatai és vagyona a Nemzeti Erőforrás Minisztérium és a Magyar Nemzeti Filmalap Zrt. között oszlik meg. A filmvagyon értékesítési jogával a Havas Ágnes vezette filmalap rendelkezik a jövőben, illetve megkapja a fejlesztési tárcához tartozó 1,625 milliárd forintot, amelyet a magyar film támogatására jelöltek ki az MMKA idei egymilliárd forintos keretével együtt. (M. S.)


Igazak a híresztelések, hogy a magyar filmtámogatási rendszer elakadása miatt egyre nehezebb koprodukciós partnert találni a magyar filmekhez?
– A magyar film nemzetközi ügyeiért felelek és az Európa Tanács filmes főalapja, az Eurimages magyar képviselője vagyok. Nem hallottam ilyesmiről. Hiba volt, hogy az átalakulás miatt leállt a filmfinanszírozás, de nem történt tragédia, s ezt az Eurimages júniusi ülése bizonyította: rég volt arra példa, hogy Magyarország az igényelt támogatást maximálisan megkapja. Ez a döntés – a rémhírek ellenére – a magyar film jövőjébe vetett bizalomról is szól. Felröppent olyan hír is, hogy megszűnik a filmgyártás állami támogatása, illetve hogy Andy Vajna amerikai típusú filmgyártást akar meghonosítani. A magyar költségvetésben ugyanakkor ott van számszerűleg a magyar film támogatása, Andy Vajna kormánybiztosként az elmúlt fél évben pedig nem amerikai típusú filmfinanszírozási struktúrát dolgozott ki. Jobb lett volna, ha az MMKA leállítása és az új koncepció megszületése között lezárjuk a múltat, de a magyar film él és élni fog.
– És a közalapítvány felhalmozott 10 milliárdos adóssága? Konszolidáció nélkül aligha lehet lezárni a múltat.
– Régi mondás: ami bűnben fogant, az bűnben is fog élni. Az lett volna a meglepő, ha a Kádár-kor egykori filmfőcenzora, Kőhalmi Ferenc jól működő, demokratikus alapítványt hoz létre. Igaz, két évtized alatt lehetett volna javítani az MMKA működésén, de az alapítványi forma nem a legmegfelelőbb a filmtámogatáshoz. Fontos hangsúlyozni, hogy bár lehet, a közalapítványban a korábbi menedzsmentek, kuratóriumok hibáztak, politikai döntések születtek arról, hogy egy évben mennyi a filmtámogatás. Minden évben megszavazták a költségvetést, amelyet a korábbi politikai vezetők figyelmen kívül hagytak. Medgyessy Péter 2003-ban a filmszemlén jelentette be, hogy az évtized végére tízmilliárdig megy fel a magyar filmtámogatási összeg – ebből semmi sem lett. Bozóky András egy évig nem is folyósította az MMKA költségvetését. A magyar film válságos helyzetéért mindenekelőtt a szerződéseket megszegő kultúrpolitikusokat terheli felelősség. Persze azt sem szabad elfelejteni, hogy a hitelként felvett pénz 90 százaléka filmekben, filmtervekben van. Az MMKA, a hitelező bankok és a hitelt felvevő producerek is tudták, van mögöttük állami garancia, a helyzet rendeződni fog – így került sok producer önhibáján kívül most csőd közeli helyzetbe. Sokan úgy állítják be, hogy az új kormány tönkretette ezt a „korábban jól működő” filmfinanszírozást. Az nem bűncselekmény, ha egy producer, egy közalapítvány állami garanciával hitelt vesz fel, az MMKA többmilliárdos adósságának felelőssége elsősorban a korábbi kormányokat terheli. Kétségtelen, hogy kultúrpolitikai döntés született a filmfinanszírozás mikéntjéről, ám most a rendszer átláthatóbb lesz.
– Nemzetközi téren milyen kilátásai vannak a magyar filmnek?
– Ha sikerül új kapcsolatokat, forrásokat szerezni, fellendülhet a filmipar. Számos európai államban nem csak központi, tartományi televíziós támogatás is van és nyitottak a magyar filmre – kiváló lehetőség. Csakhogy nemzeti finanszírozás nélkül nincs nemzetközi finanszírozás. A Magyar Nemzeti Filmalapnál a tervek szerint lesz egy nemzetközi osztály, amely koordinálni fogja az Eurimagesen keresztül a koprodukciókat is.
– Cannes-ban nem engedték be egy sajtóbeszélgetésre, ahol Szőcs Géza kulturális államtitkár jelenlétében két magyar producer beszélt egy budapesti nemzetközi filmfesztivál tervéről, mire ön rendkívül indulatosan reagált. Miért?
– Szerencsétlen intermezzo volt. Mivel tisztségeimnél fogva Cannes-ban a magyar filmet képviseltem, kultúrdiplomáciai szempontból nem lett volna hátrányos, ha jelen vagyok. Szó sem volt arról korábban, hogy ez egy zárt, privát esemény, a helyszínen derült ki. Ami történt, azokat minősíti, akik úgy döntöttek, hogy ilyen formában zárnak ki minket.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.