Egy-egy ország népszerűsége, elfogadottsága a föld többi hatalmának döntéshozói és lakossága körében kulcsfontosságú a politikai vagy gazdasági célok elérése érdekében. Ezeket a célokat a XX. században jellemzően inkább a „hard power”, vagyis a durva vagy nyers erő eszközeivel, katonai beavatkozással, politikai ráhatással és gazdasági nyomásgyakorlással próbálták elérni a nemzetek. Népszerűséget így azonban aligha szerezhet valaki. Erre inkább a „soft power”, vagyis a puha erő alkalmazása a megfelelőbb eszköz.
Bár a világ nagyhatalmai több-kevesebb tudatossággal már a Római Birodalom óta alkalmazták, a soft power fogalmát alig húsz éve határozta meg Joseph S. Nye amerikai politológus. A soft power vonzalom- és szimpátiakeltéssel akarja elérni célját. A cél az, hogy a meggyőzni kívánt közösség önként ugyanazt akarja, amit mi akarunk.
Ez a vonzalom vagy népszerűség ugyanúgy fakadhat az adott ország politikai eszméiből, mint kultúrájából, nyelvéből – vallja az amerikai egyetemi oktató. Joseph S. Nye Bill Clinton és Barack Obama elnökök külpolitikája kapcsán megalkotta a „smart power” (okos erő) fogalmát is, amely a nyers és a puha erő eszközeinek hatékony kombinálását jelenti.
Ünneplőbe öltözött gyermekek érkeznek az Újpalotán működő Magyar–Kínai Két Tanítási Nyelvű Általános Iskolába. Ez még nem a tanévzáró ünnepség, magas rangú kínai delegációt várnak a Konfucius-tanulószoba átadására.
– Kétszázhúsz gyerek jár az iskolába, és már csak a felük kínai – mutatja be az intézményt Erdélyi Zsuzsanna igazgató. Az érdeklődés tehát egyre nagyobb a magyarok részéről, noha, aki ide küldi a gyerekét, hosszú ideig csak nehézségekre számíthat. A szülők évek múlva döbbennek rá, hogy a kínai gondolkodás, a nyelv szerkezete és az írásmód megismerése sokkal több időt vesz igénybe, az eredmények ennek megfelelően később jelentkeznek, mintha európai nyelvet tanulnának a gyermekeik. Az iskola kínai anyanyelvi tanárokkal teszi eredményesebbé ezt a nehéz munkát, akiket a pekingi kormány küld Magyarországra. Több megfelelő képesítéssel rendelkező tanárt pedig a Magyarországon élő kínai kolóniában találtak.
Az intézmény különlegesnek számít egész Európában, hisz állami fenntartású iskoláról van szó.
– Tudják ezt a kínaiak is – mondja az igazgató. A kínai kormány ennek megfelelően tankönyvekkel, tananyagokkal támogatja az anyanyelvű tanárok munkáját.
Kao Csien kínai nagykövet asszony visszatérő vendég, minden jelentősebb eseményre ellátogat, mint ahogy a Magyarországra érkező kínai politikusok is felkeresik az iskolát. Így tett Hszü Lin asszony, a Konfucius Intézetek Központjának vezetője is, aki az európai Konfucius intézetek III. konferenciájára érkezett hozzánk.
De mi is a Konfucius intézet?
– A világ 101 országában 340 Konfucius intézet működik – válaszol lapunk kérdésére a kínai kultúra külföldi terjesztésért felelős intézményhálózat vezetője. A kínai kormány 800 millió jüant, azaz húszmilliárd forint feletti öszszeget fordít a feladatra, a költségek egy részét a befogadó egyetem állja. A Konfucius intézetek ugyanis egyetemeken belül működnek, a közép- és általános iskolákban úgynevezett Konfucius-tantermeket adnak át. Sok ország intézménye szeretné még jobban megismertetni diákjaival a kínai nyelvet, mindenki igényeit persze nem lehet kielégíteni – utal az egyetemek és alsóbb iskolák nemzetközi versenyére Hszü Lin asszony.
A Konfucius intézetek tehát Kína külföldön működtetett kulturális intézetei, amelyeknek fő feladatuk a kínai kultúra, gondolkozás megismertetése, valamint a nyelvtanítás.
A történelmi példák azt mutatják, hogy a soft power alkalmazásának hiánya katasztrofális következményekhez vezethet. A császári, majd a hitleri Németország szinte kizárólag a nyers erő eszközeire koncentrált, és katonai fenyegetéssel, megszállással képes is volt hatalmát kiterjeszteni. Sok ország közvéleményét, mindenekelőtt az amerikait azonban nem tudta megnyerni magának, így törvényszerű bukás volt a hard power eszközeivel végrehajtott hódítás sorsa. Sokkal eredményesebben dolgoztak az amerikai közvélemény megnyerésén a britek, akik a legrutinosabb alkalmazói a soft power eszköztárának. Nagy-Britannia mára középhatalomként is világhatalom a puha erő alkalmazásának köszönhetően. A föld legtöbb országában kötelező lett az angol nyelv tanulása, a fiatalok körében sikk angol zenét hallgatni, angol ruhákban járni, David Beckham poszterét a legeldugottabb indonéz vagy brazil faluban is meg lehet találni a gyerekszobákban, ráadásul az offenzívából a királyi család is kiveszi a részét. A britek a soft power korántsem virtuális terében megmaradtak globális hatalomnak.
Lehet vitatni az amerikai soft power termékek, a filmek, a televíziós sorozatok, a zene minőségét, de abba nem lehet belekötni, hogy az Egyesült Államok politikai-katonai hatalma mellett globális puhaerő-hatalom is egyben.
De nem csak Nagy-Britanniáról és az Egyesült Államokról érdemes itt szót ejteni. A második világháború után Japánnak és Németországnak a győztesek megtiltották a hard power egyes elemeinek alkalmazását. A legyőzöttek így gazdaságuk fejlesztése mellett a soft power alkalmazására koncentrálhattak, és az azóta eltelt évtizedekben világszerte elismerést és szimpátiát vívtak ki maguknak.
Milyen üzenettel bírhat mindez a pekingi vezetők számára? Kína nem engedheti meg magának, hogy mellőzze a nagyhatalmiság eszköztárából a soft power alkalmazását, hisz annak hiánya a politikai-gazdasági térnyerést is késleltetheti. A pekingi olimpia sikeres megrendezése adut adott a vezetés kezébe, nyugaton mégis alapvetően negatív az ország sajtója.
– Kína rosszul áll a soft power szempontjából – erősíti meg lapunknak Salát Gergely tanársegéd, az ELTE kínai tanszékének oktatója, a Konfucius Intézet munkatársa.
Az intézet különböző szinteken tart nyelvtanfolyamokat, amelyek közül Salát Gergely az ingyenes kezdő tanfolyamot emeli ki. Tíz óra alatt mindenki rájöhet, hogy érdemes-e folytatnia a kínai nyelv megismerését. De előadásokat, konferenciákat, filmklubot is szerveznek, mint ahogy ott vannak a gyereknapi rendezvényeken is. Honlapjukon napi kínai hírszemlét, kínai szótárt, kulturális enciklopédiát és online nyelvleckéket kínálnak.
– Kínának nagy a gazdasági teljesítménye, növekszik a katonai ereje, elfogadottsága mégis kicsi a világban – mondja a sinológus. – A kínaiak ezért egy évtizede elindították azt a programot, amelynek célja az ország és kultúrája vonzerejének növelése. Szeretnének mindenhol létrehozni olyan réteget, amelyik ismeri és szereti a kínai kultúrát, és beszél is kínaiul.
De miért is olyan rossz a híre Kínának? Salát Gergely szerint a rossz hír Mao Ce-tung korszakának hagyatéka, hisz akkor Kína mindenkivel összeveszett, a Nyugattal ugyanúgy, mint a szovjet táborral. A nyugati médiában azóta nem kap jó pontokat Kína. A média pedig nyugaton is érdekek szerint működik, ráadásul a nyugati elitnek érthetetlen és kellemetlen jelenség az új hatalom megjelenése, a világrend megváltozása. És bár a nyugati médiában nem folytatnak kampányt Kína ellen, jellemző, hogy kiragadott problémákat általánosítanak. Nem lehet ezen csodálkozni: a politikusok és az újságírók szocializációja határozza meg a témákat. Kína kapcsán Tibetet és az emberi jogokat emlegetik, noha a Kínában élő 1,305 milliárd ember élete alapvetően másról szól.
– A kínaiak nagyon türelmes emberek – mondja a sinológus. – Noha jelentős életszínvonalbeli különbségek vannak az országban, ma Kínában mindenki jobban él, mint pár évtizede, a kormánynak ezért sokkal nagyobb a támogatottsága, mint a nyugatiaknak. Valóban független felmérés mutatta ki, hogy a kínaiak 60–80 százaléka szerint alapvetően jó irányba mennek a dolgok hazájukban. Nagyon boldog lenne az a nyugati vezető, aki ilyen támogatottsággal bírna.
A világ közvéleményének megnyerése azonban legalább ilyen nehéz, ha nem nehezebb feladat. Ebben az offenzívában kulcsszerepe lesz a Konfucius intézetek és -tantermek hálózatának. A kínai kormány most áldoz nyelvének, kultúrájának terjesztésére. Ezt érdemes megjegyezniük azoknak a kormányoknak, amelyek már most lobbiznak a jövő kínai befektetéseiért. Hiszen a kínai cégek oda telepednek majd, ahol megtalálják a nyelvüket ismerő, hazájuk iránt érdeklődő réteget. A versenyfutás tehát már javában tart, és ebben a küzdelemben nem csak a racionális érvek számítanak.
– Kínaiak és magyarok között különleges a kapcsolat. Mintha rokonok lennénk, egy családból származnánk – mondta a hazánkba látogató Hszü Lin államtitkár asszony.
Tegyük hozzá: olyan adottság ez, amilyet egyetlen másik európai nemzet sem mondhat magáénak. Kiváló alap lehet a soft power alkalmazására.
origo.hu
Bayer Zsolt: A szörnyek tényleg köztünk járnak
