Lebukott mézpancsolók

Vádemelési javaslattal ért véget a két mézhamisítóval szemben zajló nyomozás – közölte lapunkkal Szabó Ferenc, a Pest Megyei Főügyészség főügyésze. Az érintettek 2008-ban a Tescóban árulták pancsolt terméküket, amiért akár két év szabadságvesztésre is ítélhetik őket.

Dénes Zoltán
2011. 07. 25. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Három évvel ezelőtt kezdett hivatalos vizsgálatba egy magánszemély feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), miután lapunk több tényfeltáró cikkben is napvilágra hozta, hogy az üzletek polcai hamisított mézektől roskadoznak. Az NNI lapunkat arról tájékoztatta, a feljelentés alapján két embert gyanúsít azzal, hogy olyan mézet hoztak forgalomba, amely nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt előírásoknak. A nyomozás olyan méztermékek és azok forgalomba hozatalának vizsgálatára terjedt ki, amelyekről laboratóriumi ellenőrzések bebizonyították, hogy hamisítottak, s amelyek 2008 júniusában kerültek forgalomba egy multilánc áruházaiban.
A keletezett nyomozati anyagokat átküldték a Budakörnyéki Ügyészségnek. Szabó Ferenc, a Pest Megyei Főügyészség főügyésze megkeresésünkre arról számolt be, hogy a Budakörnyéki Ügyészség már el is készítette a vádiratot, amit június 24-én vádemelési javaslattal továbbküldött a Budakörnyéki Bírósághoz. Mint mondta, az ügyészség két személyt vádolt meg. Az érintett magánszemélyek B. Imre és T. József, a vád mindkettőjükkel szemben egy-egy rendbeli rossz minőségű termék forgalomba hozatalának, illetve a fogyasztó megtévesztésének vétsége. A büntető törvénykönyv értelmében a rossz minőségű termék forgalomba hozatala egy évig terjedő, a fogyasztók megtévesztése pedig kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. B. Imre vádlottnál egymillió forintot valamivel meghaladó értékű rossz minőségű méz fogalomba hozatala róható fel, a második vádlott esetében pedig 350 ezer forint körüli értéket képviselt a fogalomba hozott hamis méz értéke. Szabó Ferenc hozzátette: az érintett országos áruházlánc, amely ezen termékeket forgalmazta, nem elkövetőként szerepel az ügyben, ezért nevét az ügyészség nem említi a vádiratban, vagyis arra vonatkozóan nem merült fel adat az eljárás során, hogy az áruházat felelősség terhelné.
A főügyész által monogrammal említett személyek a rendelkezésünkre álló adatok szerint az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a lapunk által korábban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok idején is mézhamisítóként bukkantak fel. Nem bizonyított a személyek közötti átfedés, de az OMME 2008-ban közzétett vizsgálati eredménye és lapunk több cikkében említettek szerint az Apimel nevű céget képviselő Tóth József lehet az egyik érintett, a másik pedig Bertalan Imre. Mindketten a Tescóban forgalmazott mézükkel buktak le. Lapunk 2008 eleje óta folyamatosan beszámolt a különböző mézhamisítási botrányokról, feltárta az ügyek hátterét, illetve több esetben laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyította, hogy több üzletláncnál is hamisított mézet árulnak. Bár a nyilvánosságra került ügyek nyomán a szakhatóság nagyobb figyelmet szentelt e területnek, a mostani kivételtől eltekintve az érintetteket nem vonták büntetőjogi felelősségre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.