Három évvel ezelőtt kezdett hivatalos vizsgálatba egy magánszemély feljelentése alapján a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI), miután lapunk több tényfeltáró cikkben is napvilágra hozta, hogy az üzletek polcai hamisított mézektől roskadoznak. Az NNI lapunkat arról tájékoztatta, a feljelentés alapján két embert gyanúsít azzal, hogy olyan mézet hoztak forgalomba, amely nem felelt meg a Magyar Élelmiszerkönyvben foglalt előírásoknak. A nyomozás olyan méztermékek és azok forgalomba hozatalának vizsgálatára terjedt ki, amelyekről laboratóriumi ellenőrzések bebizonyították, hogy hamisítottak, s amelyek 2008 júniusában kerültek forgalomba egy multilánc áruházaiban.
A keletezett nyomozati anyagokat átküldték a Budakörnyéki Ügyészségnek. Szabó Ferenc, a Pest Megyei Főügyészség főügyésze megkeresésünkre arról számolt be, hogy a Budakörnyéki Ügyészség már el is készítette a vádiratot, amit június 24-én vádemelési javaslattal továbbküldött a Budakörnyéki Bírósághoz. Mint mondta, az ügyészség két személyt vádolt meg. Az érintett magánszemélyek B. Imre és T. József, a vád mindkettőjükkel szemben egy-egy rendbeli rossz minőségű termék forgalomba hozatalának, illetve a fogyasztó megtévesztésének vétsége. A büntető törvénykönyv értelmében a rossz minőségű termék forgalomba hozatala egy évig terjedő, a fogyasztók megtévesztése pedig kettő évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő. B. Imre vádlottnál egymillió forintot valamivel meghaladó értékű rossz minőségű méz fogalomba hozatala róható fel, a második vádlott esetében pedig 350 ezer forint körüli értéket képviselt a fogalomba hozott hamis méz értéke. Szabó Ferenc hozzátette: az érintett országos áruházlánc, amely ezen termékeket forgalmazta, nem elkövetőként szerepel az ügyben, ezért nevét az ügyészség nem említi a vádiratban, vagyis arra vonatkozóan nem merült fel adat az eljárás során, hogy az áruházat felelősség terhelné.
A főügyész által monogrammal említett személyek a rendelkezésünkre álló adatok szerint az Országos Magyar Méhészeti Egyesület (OMME) és a lapunk által korábban elvégzett laboratóriumi vizsgálatok idején is mézhamisítóként bukkantak fel. Nem bizonyított a személyek közötti átfedés, de az OMME 2008-ban közzétett vizsgálati eredménye és lapunk több cikkében említettek szerint az Apimel nevű céget képviselő Tóth József lehet az egyik érintett, a másik pedig Bertalan Imre. Mindketten a Tescóban forgalmazott mézükkel buktak le. Lapunk 2008 eleje óta folyamatosan beszámolt a különböző mézhamisítási botrányokról, feltárta az ügyek hátterét, illetve több esetben laboratóriumi vizsgálatokkal bizonyította, hogy több üzletláncnál is hamisított mézet árulnak. Bár a nyilvánosságra került ügyek nyomán a szakhatóság nagyobb figyelmet szentelt e területnek, a mostani kivételtől eltekintve az érintetteket nem vonták büntetőjogi felelősségre.
Megerőszakoltak és meggyilkoltak egy anyát Soroksáron