Lezárni a múltfeltárást?

Tovább kísért az NDK állambiztonsági szervezetének a szelleme. A Stasi munkájának átvilágítása és a hajdani munkatársakkal szemben foganatosítandó eljárás a német politika két frontján is viszályt szít. Potsdamban a tartományi kormányt hozza kényelmetlen helyzetbe, Berlinben a fennmaradt Stasi-iratokat archiváló hivatal vezetője találja szembe magát nem várt támadásokkal.

Egyik új tartomány sem járt el felületesebben a kellemetlen múltfeldolgozás feladatával, mint Brandenburg, ahol – többéves mulasztás után – a szociáldemokrata– szocialista koalíció végül rákényszerült arra, hogy szakértői vélemény kidolgozására adjon megbízatást. Az analízis most azt a meggyőződést hangoztatja, hogy mind az első miniszterelnöknek, Manfred Stolpének (SPD), mind a tartományi parlament több tagjának le kellett volna mondania mandátumáról, tekintettel Stasi-kapcsolataira. A szociáldemokrata politikus – mint egyházjogi ügyvéd – szoros kapcsolatot tartott fenn az állambiztonsággal, majd a brandenburgi kormány vezetőjeként sikerrel elodázta az NDK-múlt felderítését. Ennek eredményeként mind a tartományi parlament képviselőinek sorában, mind a tisztviselői karban még ma is kompromittált személyek foglalnak helyet.
E leleplezés természetesen ellenállást váltott ki. Az SPD–Baloldal-koalíció szociáldemokrata frakcióját vezető Ralf Holzschuher politikailag motivált leszámolást emleget, a szocialisták frakciójának az élén álló Kerstin Kaiser az érintettek démoni ítéletéről beszél, és kritizálja annak – szerinte – erkölcsileg elmarasztaló hangvételét. Az ellenzék soraiból a CDU emlékeztet a Stolpe-kormány vitathatatlanul átláthatatlan politikájára, a Zöldek szakmailag megalapozottnak tartják a tanulmányt. Ez a regionális sajtót sem kíméli, és rámutat arra, hogy a lapokat felvásárló nyugati kiadók elmulasztották azok munkatársainak átvilágítását, így két évtizeddel az újraegyesítés után még ma is Stasi-besúgók dolgoznak a szerkesztőségekben.
Egyre élesebb hangú baloldali támadásokkal találja szembe magát a Stasi-iratokkal foglalkozó archívum új vezetője, Roland Jahn is, aki már kinevezése előtt közölte, elviselhetetlennek tartja, hogy az általa vezetett hivatalban negyvenhét besúgómúltú munkatárs dolgozzon. Az áldozatokkal szemben e jelenséget arculcsapásnak nevező volt keletnémet polgárjogi harcos határozott fellépése nem mindenkinek tetszik. Liberális baloldaliak embervadászatot rónak a szemére, az általuk „szegény férgeknek” minősített spiclik elleni bosszúhadjáratot emlegetnek.
Egon Bahr (SPD), Willy Brandt kancellár egykori tanácsadója pedig jelezte: végleg pontot kellene már tenni az NDK-múlt felderítésének a folyamatára.