A képviselők ma döntenek az egyes eljárási és az igazságszolgáltatást érintő egyéb törvények módosításáról. Ennek értelmében a kiemelt ügyekben az eddigi 72 helyett 120 órán át, vagyis öt napig tarthat az őrizetbe vétel. Változás az is, hogy a konkrét ügy körülményei alapján az ügyész dönthet úgy, hogy az őrizetbe vett személy az első 24 órában nem találkozhat védőjével. Az eredeti javaslat még kétnapos eltiltást javasolt, ez a fideszes Cser-Palkovics András módosító indítványa nyomán „szelídült” egy napra.
Az Országgyűlés dönt az Alkotmánybíróság következő elnökének személyéről is. Nagy meglepetésre nem kell számítani, ugyanis a Tisztelt Ház illetékes bizottsága – amelyben az összes párt képviselteti magát – ellenszavazat nélkül (a két jobbikos tag tartózkodásával) emelte jelöltté Paczolay Pétert, aki jelenleg is vezeti a taláros testületet.
Döntés születhet az Országos Érdekegyeztető Tanács helyébe is lépő Nemzeti Gazdasági és Társadalmi Tanács felállításáról szóló törvényjavaslatról, továbbá az egyes közlekedési tárgyú, valamint a helyi önkormányzatok adósságrendezési eljárásával öszszefüggő jogszabályok módosításáról. Szintén zárószavazás várható az egyes agrár- és környezetvédelmi tárgyú törvények változtatásáról, illetve az egyházi törvénytervezethez benyújtott módosító javaslatokról hozhatnak döntést.
Kiemelkedő fontosságú rendezvény napja lehet július 22-e, ha a parlament elfogadja az erre vonatkozó indítványt: e napon ünnepelhetjük a nándorfehérvári diadalt; Hunyadi János csapatai 1456-ban győzték le a török sereget. Az Országgyűlés a javaslat elfogadásával kimondaná, hogy „ez a nap nem csupán a nemzetnek, hanem a keresztény Európának és a mai keresztény világ öszszességének az emléknapja. Ez a nap a hazafiságnak, önfeláldozásnak, emberi helytállásnak, az európaiságnak, európai összefogásnak és a kereszténységnek máig élő példaképe.”
Zelenszkij kettős játéka: újabb korrupciós botrány az ukrán vezetésben
