Néhány nappal az uniós elnökség zárása után még közigazgatási miniszternek szólíthatom, vagy már külügyminiszternek?
– Ha arra céloz, hogy a Népszabadság mostanában előszeretettel osztogatja a különböző tárcákat, akkor szeretnék megnyugtatni mindenkit, hogy ez továbbra is a miniszterelnök joga marad.
– Komolyabbra fordítva a szót: kapott ilyen jellegű felkérést Orbán Viktortól?
– Nem, és nem is hallottam a miniszterelnök urat kormányátalakításról beszélni. Úgy gondolom, hogy az egész témának annyiból van jelentősége egyes lapok számára, hogy valamilyen formában átmenetiséget és folyamatos bizonytalanságot szeretnének sugallni a kormánnyal kapcsolatban. Ez egy stabil kormány, stabil parlamenti támogatottsággal és szemmel láthatóan elvégzi azt, amire szerződött.
– Tehát a jövőben is ön lesz a közigazgatási tárca vezetője?
– A kormány összetételét természetesen nem én, hanem a miniszterelnök úr határozza meg. A kabinet tagjai pedig tiszteletben tartják ezt a döntést.
– Ezeknek a heti rendszerességgel felvetődő pletykának mégis kellő alapot szolgáltatott a legutóbbi beszélgetésünk alkalmával, amikor december végén azt mondta, az uniós elnökség után megvitatják, hogy szükség van-e bármilyen változtatásra a kabinetben.
– A kormányzati szerkezet vagy a kormány névsorának megváltoztatása csak a második vagy harmadik kérdés lehet egy kabinet tevékenységének értékelésekor. Az első kérdésnek mindig annak kell lennie, hogyan állunk a feladatok elvégzésével, és jó-e az az akár intézményi, akár személyi környezet, amelynek ezt a feladatot el kell látnia. Egy év után a miniszterelnök úrnak természetesen szándékában áll értékelni az eddig elvégzett munkát, illetve értékeli majd azt is, hogy a jelenlegi személyi kör, illetve intézményi környezet alkalmas-e a további feladatok elvégzésére.
– Akkor nézzük ebből az irányból: hogyan állnak a feladatok elvégzésével?
– Úgy gondolom, jól. Furcsa módon az ellenzéki pártok is mindig alátámasztják ezt, amikor arról panaszkodnak, hogy olyan gyors és mélyreható változások történnek, amelyekkel ők már nem értenek egyet. Ez a fajta ellenpróba pedig csak megerősít minket abban, hogy a kormány jól dolgozik. Nem volt még olyan egy éve a magyar politikának, amikor ennyi területen ilyen mélyreható változások történtek volna. Ez hihetetlenül koncentrált munkát igényelt a közigazgatástól a jogszabály-előkészítés, az elfogadás és a végrehajtás területén.
– A decemberi interjúban arról is szó volt, hogy egy kormányzati szerkezetet, egy minisztériumi struktúrát mindig az aktuális feladatok megoldásához kell szabni. Vetődtek fel olyan új irányok, amelyek mégis indokolttá tehetik ezen struktúrák átalakítását?
– Nem tudok róla. Én minden ilyen jellegű beszélgetés során azt a megerősítést kaptam, hogy mind a miniszterek személyével és teljesítményével, mind pedig a kormányzati szerkezet mostani formájával elégedettek a döntéshozók.
– Egy május végi konferencián Orbán Viktor mégis arról beszélt, hogy az a kormányzati teljesítmény, ami az elmúlt egy évben elég volt, a következő évben nem biztos, hogy elegendő lesz. Mire célozhatott ezzel a kijelentéssel a miniszterelnök?
– Az újsághírek mostanában arról szólnak, hogy megtorpant a kínai fogyasztás növekedésének az üteme, megtorpant az amerikai gazdaság, látjuk, hogy az eurózóna egyre húzódó válsággal küszködik. Úgy gondolom, hogy a teljesítmény fokozása vagy javítása a nemzetközi környezethez képest szükséges, hiszen egyre roszszabb nemzetközi környezetben kell egyre jobb kormányzati teljesítményt nyújtani a jövőben. Ez megmutatkozik abban is, hogy amíg az első évben az alapjait teremtettük meg a változásnak, a most következő fél évben nagyon sok sarkalatos és nem sarkalatos új jogszabályt kell megalkotnunk. A jelenlegi állás szerint hatvan fölött van azoknak a törvényeknek a száma, amelyeket az őszi ülésszakban el kell fogadni. A közigazgatásban az igazi munka tulajdonképpen csak ekkor kezdődik majd, hiszen a törvényeket rendeletekkel kell konkretizálni, lebontani, illetve meg kell szervezni a feladatok végrehajtását, és mindezt egy romló gazdasági környezetben.
– Mikor lehetnek véglegesek a kormányzati munkát érintő konkrét intézményi, esetleg személyi döntések döntések?
– Ezt a miniszterelnök úr tudja megmondani. Ő a nyár folyamán nyilván át fogja tekinteni a kormány teljesítményét, és meghozza azokat a döntéseket, amelyek ebből a szempontból fontosak lehetnek.
– Ha már a személyi döntéseknél tartunk: valóban felmerült a vasárnapi Fidesz-kongresszus előtt, hogy újra a párt egyik alelnöke legyen?
– Voltak erre irányuló megkeresések, de a következő időszakban a kormányzati munkát tekintem elsődleges feladatomnak.
– Az uniós staféta átvétele előtt azt mondta, hogy a magyar elnökség újabb próbája lesz a jelenlegi kormányzati struktúrának. Ebből a szempontból hogyan teljesített?
– Általános véleményként azzal találkoztam Brüsszelben, hogy nagyon jól teljesített a magyar elnökség, ezért azt gondolom, ebből a szempontból is sikerrel vizsgázott a mostani kormányzati szerkezet. Sőt, sokak számára meglepetést keltően jól teljesített, mert sajnos azt megelőzően magyar politikusok is keltették olyan hírünket Brüsszelben, hogy nem vagyunk kellően felkészültek, a hazai közigazgatási apparátus nem tudja majd elvégezni ezt a munkát. Számos olyan tárgyalás, munkacsoport-egyeztetés, jogszabálytervezet kidolgozás, találkozó megszervezése volt a feladat, amely ekkora méretű, ilyen népességű és gazdasági erejű ország számára korábban nagyon komoly problémát jelentett. Elég, ha csak Csehországra gondolunk, ahol a soros elnökség végül a kormány bukásával járt.
– A magyar elnökség igazi fokmérője mégis az lesz, hogy jövő héten az Európai Parlament hogyan értékeli hazánk teljesítményét.
– Korábbi magánbeszélgetések során, és egész magas szinten is megerősítették, hogy nagyon elégedettek voltak a magyar elnökség teljesítményével. Ráadásul ezt nem udvariassági formulaként, általam kicsikart visszakérdezéssel, hanem kifejezett értékelésként tették, amit azóta hivatalos formában is nyomatékosítottak az Európai Unió (EU) vezetői.
– Januárban az elnökség egyik legfőbb feladatának nevezte, hogy visszaszerezze a Magyarország iránti bizalmat Európában. Sikerült ezt a morális vállalást teljesíteni?
– Az EU a politikai és gazdasági együttműködés nagyon fontos terepe, de ezenkívül a hitelesség szempontjából a világgazdaság egyéb területei is rendkívül fontosak. Ezért a munkát csak félig végeztük volna el, ha csak az unióra koncentrálunk. Úgy gondolom, hogy akár a Fellegi Tamás által vezetett Nemzeti Fejlesztési Minisztérium, akár a Matolcsy György által vezetett Nemzetgazdasági Minisztérium tevékenységét nézzük, nagyon komoly lépéseket és sikereket értek el azon a területen, hogy visszaszerezzük a hitelünket. Rendkívül sikeres kötvénykibocsátási akciók történtek, az államadósság egy lépésben történő négyszázalékos csökkentése, a piaci kilátások, a magyar szerkezeti reformok, a szerkezeti átalakítások előrehaladása mind-mind azt mutatják a külföldi üzleti környezetnek, hogy ez egy olyan ország, amely komolyan veszi a saját vállalásait, és komolyan veszi azt, hogy ki fog törni a válságból.
– Egy német liberális politikus azt tanácsolta a magyar kormánynak, hogy a Velencei Bizottság állásfoglalásnak értékelésekor „érdemes visszavenni az egóból”, és újabb tárgyalásokat javasolt. Miért gondolhatják az elmúlt hónapokban folytatott egyeztetések ellenére is egyesek Európában, hogy a magyarok nem hajlandók együttműködni a nemzetközi szervezetekkel?
– Mert vagy félrevezetik őket, vagy ők maguk sem tájékozódnak kellő alapossággal. Akárhogy is van, ezzel magukról állítanak ki szegénységi bizonyítványt. A bizottság állásfoglalásának vannak olyan elemei, amelyekkel vitatkozunk, vannak olyan elemei, amelyekkel egyetértünk és vannak olyan elemei is, amelyeket beépítünk az új alaptörvénybe. Ilyen például az emberi jogi fejezet, de az Alkotmánybíróság hatáskörének meghatározásánál is nagymértékben figyelembe vettük véleményüket. Olyan kérdésekben viszont nem értünk egyet, amelyekről úgy gondoljuk, hogy nem tartoznak a szorosan vett alkotmányossági témák közé. A németeket természetesen tisztelettel meghallgatjuk, ugyanakkor figyelmükbe ajánlanám, hogy amikor minket felszólítanak a helyes magatartásra, akkor szeretnénk, ha Szlovákiát is felszólítanák, amelynek a nyelvtörvényét nagyon komolyan bírálta a bizottság, ennek ellenére mind a mai napig lényeges változás nem történt.
– A magyar elnökség konkrét vállalásai közül a gazdasági kormányzást célzó jogszabálycsomag végső elfogadtatásához nagyon kevés hiányzott.
– Ha az intézményközi konfliktusok miatt nem is a soros elnökség alatt ért révbe az úgynevezett hatos csomag, azt teljes egészében a magyar elnökség készítette elő és tárgyalta le. Az Európai Parlament belső tagoltságával egy elnökséget ellátó ország nem nagyon tud mit kezdeni. Példaként felhozhatnám a saját területemről a gyermekekkel szemben elkövetett szexuális bűncselekmények elleni irányelvet, amelyet nagyon kemény munkával a Miniszterek Tanácsán végig tudtunk vinni, de az Európai Parlament belső politikai megosztottsága miatt egész egyszerűen nem tudtunk dűlőre jutni. Azt hiszem, a gazdasági csomag esetében is erről van szó: vannak olyan tényezők az Európai Unió intézményrendszerén belül, amelyre az uniós elnökséget ellátó ország nem tud döntő hatással lenni. A magyar soros elnökség érdemei viszont ebben a kérdésben mindettől függetlenül elvitathatatlanok.
– A horvát EU-csatlakozási tárgyalásokat viszont sikerült lezárni a magyar elnökség alatt.
– A magyar elnökséget nem tekinthettük volna maradéktalanul sikeresnek, ha Horvátország számára nem tudtuk volna biztosítani az első fél évben a csatlakozási tárgyalások lezárását. Szerintem ez a siker Magyarország európai és regionális tekintélyét, hitelességét is nagymértékben növeli. Természetesen vannak gazdasági szempontok, politikai érdekek, sok mindent lehet megfogalmazni, de az egész magyar–horvát együttműködés mögött az az idestova 900 éves történelem áll, amely időnként közös és időnként ugyan külön állami keretekben, de a két országban élő nemzetiségek révén nagyon szoros együttélésben, közös kultúrában jelenik meg. Tulajdonképpen ennek egyik legszebb eredménye, hogy Magyarország volt az az európai uniós tagállam, amely a legtöbbet tette Horvátország EU-csatlakozásának sikeréért.
– A roma keretstratégia fél év alatti elfogadtatását sokan a csoda kategóriájába sorolták.
– Ráadásul ez egy olyan téma volt, amelyet mi magunk vettünk fel az európai integráció napirendjére, és sikerre is vittük, bizonyítva, hogy ha valamit komolyan veszünk, összefogunk, és jól megszervezünk, akkor abban eredményesek lehetünk. Ebben a munkában óriási szerepe volt Járóka Líviának, az Európa Parlament első és jelenleg egyetlen roma származású európai parlamenti képviselőjének, Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárnak, s természetesen a miniszterelnök úrnak, aki a lehető legtöbb szinten támogatta és harcolt a roma keretstratégia elfogadásáért, illetve a külügyminisztérium apparátusának. A másik oldalon hasonló igyekezettel találkoztunk az Európai Bizottság részéről is, de Viviane Reding vagy Andor László biztosok is mindent megtettek, hogy a magyar törekvések sikeresek legyenek. Hadd említsek még egy, sokak számára kisebb jelentőségű, de számomra legalább annyira kedves döntést: a megemlékezést a totalitárius rendszerek áldozatairól, amit szintén a magyar elnökség vitt sikerre. Itt is egy nagyon jó hangulatú közös, litván–lengyel–magyar együttműködéssel tudtuk meggyőzni a nagyobb tekintélyű nyugat-európai EU-tagállamokat arról, hogy fontos ügyről van szó.
– Az elnökség átadása után gyorsan sikerült visszacsöppenni a belpolitikai valóságba: Jóri András adatvédelmi biztos beperelte önt, mivel állítása szerint nem mondott igazat a szociális konzultációval kapcsolatos egyeztetésekről. Ennyire bonyolult lenne előkeresni az erről készült jegyzőkönyveket?
– Az illetékes hivatal vezetője májusban három alkalommal is egyeztetett az adatvédelmi biztossal és munkatársaival. Ezekről a találkozókról természetesen készültek jegyzőkönyvek. A folyamatos kommunikációra egyébként maga Jóri András is bizonyítékot szolgáltat, amikor a honlapján dokumentumokkal igyekszik alátámasztani, hogy szerinte nem történt semmilyen egyeztetés. Az igazság ezzel szemben az, hogy Jóri András sem adatvédelmi, sem alkotmányossági aggályt nem fogalmazott meg a kérdőívekkel kapcsolatosan, csupán azt jelezte, kiemelt figyelemmel kívánja kísérni a szociális konzultáció folyamatát, és ezért hivatalból vizsgálatot indít.
origo.hu
Vitézy Dávid lehet Karácsony helyettese
