Megismerheti-e a közvélemény a volt titkosszolgálati vezetők meggyanúsításával folytatott kémbotrány nyomozásának jelenleg államtitoknak minősülő részleteit az értesüléseink szerint már nem 2089-ig, hanem 2040-ig megállapított titkosítás lejárta előtt? Ezzel a kérdéssel fordultunk egy kormánypárti szakpolitikushoz és az egyik gyanúsított, Szilvásy György volt titokminiszter védőjéhez, továbbá arról is érdeklődtünk: pontosan melyik rendvédelmi szerv a titokgazda, amely kezdeményezheti a Gyurcsány-kormány hivatali idején megállapított minősítés feloldását.
*
Gulyás Gergely, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának fideszes alelnöke kérdésünkre úgy értékelte: az alapügy ismertében az azzal kapcsolatos adatok jelentős része nem tartozik a nyilvánosságra. Mint mondta, a Fidesznek akár belpolitikai érdeke is fűződhetne a kémügy részleteinek közléséhez, azonban annak káros külpolitikai következményei lehetnek, ami megfontolásra készteti a döntéshozókat. A politikus a Nemzetbiztonsági Szakszolgálatot jelölte meg, mint a kémkedés gyanúja miatt műveletet indító szervet, amely a keletkezett információkat elsőként minősítette államtitokká. Mint mondta, a nyomozást folytató Budapesti Katonai Ügyészség úgynevezett tükörtitkosítással vette át az ügyet a szolgálattól, és minden további, a vizsgálatuk alatt keletkezett adatot azonos módon minősített. Szavai szerint az eljárás során az ügyészség értékelheti úgy, hogy egyes részletek nyilvánossága már nem sérti a nyomozás érdekeit, és kezdeményezheti a minősítés feloldását, azonban előfordulhat, hogy szakszolgálat a saját szempontjai miatt ezt nem tartja kívánatosnak.
Nyilatkozott a titokgazdáról a lapunknak adott interjúban Pintér Sándor belügyminiszter is. A tárca vezetője a felügyelete alatt álló, a kémbotrány felderítésben közreműködő szakszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal és a Nemzeti Védelmi Szolgálat ezzel kapcsolatos tevékenységéről azt mondta: a vizsgálatot a katonai ügyészség munkatársai végzik, tehát tőlük függ, hogy mi kerülhet nyilvánosságra a gyanúsításban szereplő, 2004 és 2007 között elkövetett cselekményekből. A miniszter elárulta, hogy nem egy konkrét ügyről, hanem annak több lépcsőjéről van szó, így az eljárásban több titokgazda van, azonban arra a kérdésünkre, hogy melyek ezek, nem kívánt válaszolni.
Sebes Péter ügyvéd, a kémkedésre felbujtással gyanúsított Szilvásy Györgynek, a Gyurcsány-kormány titokminiszterének védője az eljáró katonai ügyésztől kapott tájékoztatásra hivatkozva közölte: a titkosítás a korábban közölt 2089 helyett 2040-ig érvényes. Az ügyvéd még Szilvásy letartóztatási meghallgatásának napján azzal fordult a nyomozó hatósághoz, hogy mindenképp oldják az ügyfele kihallgatási jegyzőkönyvének titkosítását, mert az véleménye szerint nem tartalmaz minősített nemzeti adatot.
Mint mondta, az adatvédelmi biztostól is kérte a minősítés indokoltságának felülvizsgálatát, amellett, hogy elfogadja, az általa nem ismert nyomozati iratokban lehetnek olyan adatok, amelyek valóban államtitkot tartalmaznak. Az ügyvéd elmondta, hogy védencét az ügyészség tegnap ismét kihallgatásra idézte, azonban a vele szemben indítványozott, majd elutasított kényszerintézkedésről hozott jogerős döntés indoklását még nem ismerték meg.
Mint arról beszámoltunk: a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa csütörtökön harminc napra előzetes letartóztatásba helyezte a kémkedéssel meggyanúsított és házi őrizetben lévő Galambos Lajost, a Nemzetbiztonsági Hivatal volt főigazgatóját és ugyanilyen döntés született az ügy negyedik gyanúsítottja, az orosz hátterűként azonosított vállalkozás, a Zömök Biztonságtechnikai Kft. többségi tulajdonosa, Püski László esetében is. A másodfokú bíróság a felbujtással gyanúsított Szilvásy és a bűnpártolás gyanújával kihallgatott Laborc Sándor, Galambos hivatali utódja ügyében helybenhagyta a Fővárosi Bíróság végzését, így mindketten szabadlábon védekezhetnek.
A katonai ügyészség a Galambosnál június 28-án tartott házkutatás óta semmilyen tájékoztatást sem adott az eljárásról. A sajtó számára eddig azt sem erősítették meg, hogy valóban államellenes bűncselekmény gyanújával folytatnak nyomozást. Ismételt kérdéseinkre az ügyészség mindannyiszor csak azt válaszolta: a kémbotránnyal kapcsolatban megjelent információk, így a gyanúsítások ténye, vagy a terheltekkel szemben indítványozott előzetes letartóztatások első- és másodfokú elbírálásának híre nem tőlük származnak, ezért nem kommentálják azokat.
origo.hu
Félt Magyar Pétertől a barátnője, részletesen beszél erről is - videó
