Még nem megy csődbe Görögország

Csökkent a görög csődveszély, miután tegnap a görög parlament elfogadta a kormány 28,4 milliárd euró összértékű költségvetési megszorításokat tartalmazó programját. A döntés nyomán Athén megkaphatja az Európai Unió és az IMF hitelének újabb részletét, ami hosszú távra továbbra sem jelent semmiféle garanciát a pénzügyi összeomlás ellen.

A csomagot 155 támogató és 138 elutasító szavazat mellett fogadta el a parlament. A szavazást megelőzően Evangelosz Venizelosz pénzügyminiszter arra figyelmeztette a képviselőház tagjait, hogy nincs más lehetőség, mint végrehajtani az ötéves megszorítási programot. Úgy fogalmazott: „nincs más választás, időt kell nyerni országunknak”. Arra biztatott, hogy a „legnagyobb felelősség” tudatában szavazzanak a képviselők. A görög miniszterelnök, Jeórjiosz Papandreu konszenzusra szólított fel, és elmondta: Görögországnak mindenáron el kell kerülnie az összeomlást.
– Nincsen B terv, legalábbis olyan nincs, amely érdekünkben állna – érvelt Papandreu. – Két választás van: vagy változtatunk, vagy egy katasztrófával kell szembenéznünk – tette hozzá.
A hétfő óta tartó parlamenti vitát széles körű lakossági tiltakozás kísérte: a szakszervezetek kedden 48 órás általános sztrájkot hirdettek, amely többek között a légi közlekedést is megbénította. Szerda reggel a tüntetők egy csoportja rendőrökkel csapott össze Athénban.

*

A rendőrök könnygázt vetettek be, akárcsak kedd este, amikor csuklyás fiatalok kövekkel és benzines palackokkal dobálták meg őket. – A kormány tavaly úgy döntött, hogy tönkreteszi a közigazgatást és az egyetemeket. Választásokat követelünk, különben egy hónapig az utcán maradunk – mondta az egyik tüntető, egy negyedéves egyetemi hallgató. A kormány takarékossági intézkedéscsomagját és 2015-ig szóló, 50 milliárd eurós bevételre számító privatizációs programját a kedd óta 48 órás általános sztrájkot tartó szakszervezetek is határozottan ellenzik.
Egyértelműen csökkent az „azonnali katasztrófa” esélye annak nyomán, hogy a görög parlament tegnap elfogadta a kormány középtávú költségvetési takarékossági programját, ám hosszabb távon változatlanul komolyak a kockázatok – vélekedtek az athéni voksolás eredményének kihirdetése után londoni pénzügyi elemzők. A görög államadósság-törlesztési kockázat biztosítási tranzakcióinak árazása mindazonáltal meredeken csökkent a londoni kereskedésben a görög parlamenti szavazás kimenetelének hírére. Ben May, a Capital Economics – az egyik legnagyobb citybeli pénzügyi tanácsadó és elemző ház – európai közgazdásza kommentárjában kiemelte, hogy Görögországnak ezek után meg kell kapnia a külső pénzügyi segélycsomag következő, 12 milliárd eurós, július elején esedékes részletét, amely „legalább augusztus közepéig” fedezi a görög finanszírozási igényeket, megelőzve „az azonnali törlesztésképtelenné válást”. Az MTI által idézett May szerint azonban Görögországnak továbbra is komoly kihívásokkal kell szembenéznie.
A következő ezek közül egyezség elérése lesz egy újabb kisegítő csomagról, amelynek központi eleme valamilyen adósságmegújítási terv lenne. Hosszabb távlatban emellett kétséges, hogy a kormány értékesíteni tud-e 50 milliárd eurónyi állami vagyont – ami szintén része az új csomagnak –, de kétséges az is, hogy sikerül-e egyáltalán végrehajtani a most elfogadott takarékossági intézkedéseket – vélekedett szerdai kommentárjában a Capital Economics londoni elemzője. Szerinte, ha a görög kormány szerdai parlamenti győzelmét követi is piaci fellendülés, az várhatóan „meglehetősen rövid életű lesz”.
A Barclays Capital londoni szakértői tegnap úgy vélték, Görögország már elérkezett arra a pontra, ahol „szinte minden reális forgatókönyv” alapján fenntarthatatlanná vált adósságdinamikája, és így „megkezdődött a visszaszámlálás” a görög adósságátrendezés felé.