Ön az Alkotmánybíróság első olyan elnöke, akit nem a bírák, hanem az országgyűlési képviselők választottak meg. Sólyom László, Németh János, Holló András, Bihari Mihály és korábban ön is a bírák szavazatával nyerte el az elnöki pozíciót. A kétharmados parlamenti szavazatarány több jogot, nagyobb tekintélyt ad az elnöknek?
– A választás módját illetően a nemzetközi gyakorlatban két modell ismeretes. Az egyikben a bírói testület választja meg a vezetőt, a másikban egy külső tényező, legtöbbször a parlament. Ausztriában például a kormány nevezi ki az AB elnökét. A két módszert nagyjából fele-fele arányban alkalmazzák az országok, tehát egyikről sem lehet azt állítani, hogy ne felelne meg az európai igénynek. A közvéleményben mindemellett nagy figyelmet keltett az elnökválasztás húsz éve változatlan szabályainak a módosítása. A stabilitást szerintem főként az növeli, hogy az elnök megbízatása nem három évig, hanem az alkotmánybírói mandátuma végéig tart. Esetemben ez nem egészen négy év lesz, hiszen 2015-ben lejár az alkotmánybírói megbízatásom, de előfordulhat, hogy később mások tizenkét évig töltik be a vezetői tisztséget. Megítélésem szerint a bizalom, a tisztelet, az elfogadottság alapvető feltétele az elnöki munkának. Remélem, hogy mindezt a nagyobb létszámú testületben is ki tudom majd vívni magamnak.
– Szó volt arról, hogy az AB, amely szeptembertől 11 helyett 15 bíróból áll, két szekcióban végezné a tevékenységét. Ön helyeselné ezt?
– A kérdés igen kényes. A most készülő, új alkotmánybírósági törvény egyik legfontosabb feladata az új szervezeti rend meghatározása. Nem tartanám szerencsésnek, ha a 15 fős testület német, spanyol, orosz mintára két egyenrangú szenátusra, tanácsra válna szét. Inkább az Európai Unió Bíróságának példáját lehetne alapul venni. Luxembourgban két tanács működik, de a legfontosabb döntéseket az egész grémium hozza meg.
– Jövő évtől az Alkotmánybíróság megvizsgálhatja, megfelel-e az alaptörvénynek a polgári, a közigazgatási és a büntetőbíróságok ítélete. Lehet, hogy az egyes, konkrét ügyeket, panaszokat a 15 alkotmánybíró közösen elemzi majd? Miként működhet ez az intézmény?
– A testület teljes ülése garantálhatná az alkotmánybíráskodás egységét. Ebben a kategóriában ugyan az egyéni jogsérelmek elemzése lesz a feladat, ám olyan ügyeket érdemes ide utalni, amelyekben más perekre, eljárásokra is jellemző kérdéseket vetnek fel. Az AB döntése így általános érvényű lehet. Az összes alkotmányjogi panasz persze nem juthatna el a testületig. Mindenképpen szűrőt kellene alkalmazni, ennek formáját és feltételeit az AB-ről szóló sarkalatos törvény határozhatná meg. Javaslatainkon intenzíven dolgozunk. Annak a hét országnak a gyakorlatát szeretnénk figyelembe venni, amelyekben szintén ismert a valódi alkotmányjogi panasz – vagyis a bírósági perek alkotmányjogi szempontú felülvizsgálata.
– Sokan kifogásolják, hogy az új alaptörvény szerint nem kérheti bárki a jogszabályok felülvizsgálatát, az utólagos normakontrollt. Ön szerint az alkotmánybíráskodás ezzel valóban veszít a jelentőségéből?
– Az elmúlt 21 év az AB-n az utólagos kontroll jegyében telt el. Magam végigkísértem ezt a folyamatot, hiszen szakértőként, majd főtitkárként az Alkotmánybíróság megalakulásától itt dolgoztam, sőt részt vettem az intézmény létrehozásának előkészítésében is. Amikor később öt évig Mádl Ferenc köztársasági elnök hivatalának helyettes vezetőjeként tevékenykedtem, szintén figyelemmel kísértem az intézmény működését. Szakmai álláspontom már régóta az, hogy az elvont normakontrollnak ez a kezdetben létjogosult modellje, miszerint mindenki minden érintettség nélkül az Alkotmánybírósághoz fordulhatott, teljesítette küldetését. Személyes tapasztalatom szerint az utólagos kontrollnak az előző évtizedben már több volt a hátránya, mint az előnye, az AB szinte elmerült a jelentéktelen ügyekben. A kezdetektől hiányoltam azt az ügytípust, amelyben jogerős ítéletek kapcsán alkotmányos jogaik sérelmét vethetik fel az érintettek.
– Nyilvánvaló, hogy az ön személyében a folyamatosságra és a megújulásra szavazott az Országgyűlés. Januártól az akkor hatályba lépő, új alaptörvényt kell védelmeznie a kibővülő testületnek. Miként lát hozzá ehhez a feladathoz?
– Jogászi tapasztalataimat felhasználva örömmel és bizakodással kezdek munkához. Alapvetően új alkotmánybíráskodást kell kiépítenünk. Meg kell őriznünk azokat az értékeket, elveket, értelmezéseket, amelyeket eddig kialakítottunk. Az alaptörvény ugyanakkor teljesen új kontextusba helyezi az Alkotmánybíróságot, új szervezetet igényel, és új eljárási rendet követel meg.
– Eszerint az AB régi határozataiban kifejtett jogelvek továbbra is alkalmazhatók lesznek?
– Az alkotmánybíráskodás húsz éve alatt felhalmozott értelmezési elvek jelentős része továbbra is irányadó lesz számunkra. Már csak azért is, mert a régi és az új alaptörvény szabályai több helyütt szinte szó szerint megegyeznek. Ez mondható el az államszervezetről és az alapjogokról. Bizonyos értékek – például a jogállamiság, a demokrácia és az alapvető jogok tisztelete – az Európai Unió alapszerződésében is szerepel.
– Korábban is voltak alapjogi kérdéseket feszegető, sorsfordító indítványok. Döntött a testület például a halálbüntetésről, az abortuszról és az eutanáziáról. Ezek örök témák. Előkerülhetnek-e a jövőben is, főként mivel az alaptörvénybe beiktatták a tényleges életfogytig tartó szabadságvesztés lehetőségét?
– A kérdés ráirányítja a figyelmet arra a talán helyenként félreértett hatásköri változásra, miszerint az utólagos normakontroll a jövő évtől szinte teljesen megszűnik. Ez nem így lesz. A kormány vagy a képviselők egyes csoportjai utólag is kérhetik a jogszabályok vizsgálatát, bár – az említett ügycsoportokban – tőlük szerintem nem várható nagyszámú kérelem. Ugyanakkor az ombudsmanon keresztül az állampolgárok elvont normakontrollért is megkereshetik a testületet. A Velencei Bizottság ajánlására beiktatott szabály alapján ugyanis az ombudsman is kezdeményezheti a jogszabályok utólagos alkotmányossági vizsgálatát. Ez elvileg megnyit egy olyan lehetőséget, hogy az állampolgárok az ombudsmanhoz fordulhatnak, és az általános biztos ezeket az indítványokat vagy közvetlenül, vagy saját indítványába foglalva juttatja el hozzánk utólagos normakontrollt kérve. Ami a kérdésben említett példát illeti, érdekes ügy lehet, ha ítélettel kiszabott tényleges életfogytiglani szabadságvesztés miatt emelnek alkotmányjogi panaszt. De ennek kapcsán is hangsúlyozni kell, hogy az Alkotmánybíróság nem az egyedi bírói döntések ténybeli vagy jogi alapjait vizsgálja majd, hanem kizárólag az ítélet vagy az alkalmazott jogszabály alkotmányosságát.
– Az életfogytig tartó fegyházbüntetés milyen alkotmányos jog sérelmét vetheti fel?
– Az emberi méltóság kérdéséét. Több strasbourgi példa is van erre. Az Emberi Jogok Európai Bíróságán egyébként nem a tényleges életfogytiglannak mint büntetési nemnek a jogosságát kérdőjelezték meg a panaszosok, hanem az elhelyezési körülmények kapcsán a méltósághoz fűződő joguk sérelmét hangoztatták.
– Szerepel a napirenden a semmisségi törvény, amely szerint október 23-ig törölni kellene azokat a büntetéseket, amelyeket 2006-ban rendőrségi vallomások és jegyzőkönyvek alapján hoztak meg? Több bíró az Alkotmánybíróság véleményét kérte.
– A nyári szünetig nem szerepel a napirenden ez a téma. Konkrét időpontra nem tudok ígéretet tenni.
– A köztársasági államforma és a preambulumban említett történeti alkotmány valóban kizárja egymást, ahogyan ezt az ön parlamenti meghallgatásán egy szocialista képviselő felvetette?
– A 15 fős AB döntéséig csak a saját véleményemet tudom elmondani. Az Alkotmánybíróság, mint eddig is, az alkotmányban szereplő szabályok között meg fogja teremteni az összhangot, akkor is, ha a preambulum nem tételes jogi szabály, hanem csupán elveket megjelenítő előszó. A köztársaság az alaptörvény tételes jogi szabálya szerint a magyar alkotmányos rend fundamentuma. Tételes szabály az is, hogy a preambulumot jogértelmező rendelkezésnek kell tekinteni. A preambulum pedig hivatkozik a történeti alkotmányra. A magam részéről ebben nem látok rendkívüli problémát.
– A Velencei Bizottság tagjaként hogyan ítéli meg, mikor fognak lecsengeni az alkotmányozással kapcsolatos kül- és belföldi viták?
– Huszonegy év alatt egy alkalommal került magyar jogszabály a Velencei Bizottság elé: a státustörvény. Ez szintén elég nagy vihart kavart. Az alaptörvény elemzése már a második eset. Ezzel kapcsolatos véleményemet – az AB-vel összefüggésben – kifejtettem a testületnek. A bizottság magyar póttagjával, Trócsányi Lászlóval informális észrevételeket készítettünk a jelentéstervezethez. A rapportőrök emellett Budapesten kétszer is felkerestek, javaslataimból néhányat elfogadtak, és korrigálták a tervezetüket. Alkotmánybíróként a megszavazott és hatálybalépésre váró alaptörvény védelme a feladatom. A Velencei Bizottságnál ezért speciális helyzetbe kerültem. Ez mégsem okozott problémát, mert a szokásjog alapján az érintett országból delegált tag nem vesz részt a vitában. A kormányzat küldött erre megfelelő képviselőket. Úgy gondolom, a Velencei Bizottság mindig is arra törekedett, hogy segítsen. Segítse az országokat az európai követelmények elfogadásában. A Velencei Bizottság politikai nyomást nem gyakorol. Az más kérdés, hogy egyéb fórumok politikai célokra is felhasználhatják a bizottság véleményét.
– Mi lesz januártól a régi ügyeikkel, amelyekben még a jelenleg hatályos alkotmányt kellene alkalmazniuk?
– Ez politikai döntés kérdése, s az Alkotmánybíróságról szóló sarkalatos törvényben kell rendezniük a jogalkotóknak. A nyáron szeretnénk ehhez összeállítani egy szövegjavaslatot kizárólag szakmai érvekkel, és ezt a szünet után reményeim szerint a teljes ülés meg tudja vitatni. Az előttünk levő mintegy 2000 ügy kezdeményezői a most hatályos alkotmány megsértésére hivatkoznak, ezért mindenképpen szükség lesz az átmenet szabályozására.
– Mikor hoznak döntést a magánnyugdíj-pénztárak ügyében?
– Elnökként annyit mondhatok, hogy az ügyben készült tervezet tárgyalását a jövő héten, még a nyári szünet előtt megkezdjük.
– Szeptemberben indul az új évad? Mindenkinek jut hely a Donáti utcai épületben?
– A nyári törvénykezési szünetet követően augusztus 20. után szoktunk munkához látni. Az idei esztendő különleges, hiszen öt új bíró – vagyis a testület harmada – szeptember elsején öltheti fel az alkotmánybírói talárt. Természetesen a kapcsolatot már tartjuk velük, a hét elején jelen voltak a teljes ülésen. Székházunk alkalmas 15 alkotmánybíró és stábja elhelyezésére, ugyanakkor sok átalakításra lesz szükség. Remélem, hogy a kormányzattól megkapjuk ehhez a megfelelő forrásokat.
origo.hu
Orbán Balázs: Ez a háború nem a mi háborúnk - videó
