Megújult a Thury-vár

Akadálymentesített barokk vár, állandó, egyedi helytörténeti, történelmi kiállítások, minden kényes igényt kielégítő konferenciaterem, interaktív lehetőségek a látogatóknak – többek között ilyen lehetőséget kínál az érdeklődőknek a pénteken átadott, felújított várpalotai Thury-vár. A város egykor a nehézipar fellegvára volt, a mostani projekt tanulsága, hogy egy település máshogy is élhet a meglévő lehetőségeivel.

Zsúfolásig megtelt pénteken a Veszprém megyében, Várpalotán található Thury-vár és annak környéke, amikor az egy éve tartó munkálatok végeztével átadták a nagyközönségnek a felújított barokk épületet. Az erődítmény a város jelképének számít évszázadok óta, a „várpalotai Thury-vár építészeti felújítása és látogatóbarát fejlesztése” elnevezésű, az Új Széchenyi-terv részeként, európai uniós forrásból megvalósult projekt első üteme véget ért.
Az ebből az alkalomból tartott rendezvényen Kövér László, az Országgyűlés elnöke mondott elsőként ünnepi köszöntőt. A házelnök kijelentette: a település hősének, a török idők végvári kapitányának, Thury Györgynek a példája mutatja, hogy néhány elkötelezett hazafi megváltoztathatja a dolgok menetét. Sok ember elkötelezett munkája kellett ahhoz is, hogy Várpalota vára megújuljon. Talabér Márta polgármester szerint új időszámítás kezdődött pénteken nemcsak a vár, hanem a város életében is, mivel a település most már olyan rendezvény-, illetve közösségi terekkel rendelkezik, amilyenek a korábbi időkben nem álltak rendelkezésre. Az elöljáró lapunknak elmondta, a rekonstrukció után a barokk épület nemcsak az új, egyedi helytörténeti, történelmi tárlatoknak ad otthont, hanem immár alkalmas nagyobb rendezvények, konferenciák megtartására is.
A felújításkor a Thury-vár belső helyiségei közül kétezer négyzetméternyit padlófűtéssel láttak el, így a korábbiaktól eltérően már egész évben lehet ott különböző programokat szervezni. A városvezetés nem titkolt célja a konferenciaturizmus fejlesztése, ebben előrelépést jelenthet majd az említett projekt folytatása, amikor a vár nyugati szárnyában szálláshelyeket és színvonalas éttermet lehet kialakítani.
A pénteken ünnepélyesen átadott fejlesztések eredményeképpen a látogatók olyan helyekre is eljuthattak a várban, ahova korábban a tősgyökeres várpalotaiak közül is csak kevesen tehették be a lábukat. Az évtizedekig elhanyagolt, romos, poros keleti szárny, a „denevéres” teljesen megújult, s ott az érdeklődők a Kárpát-medence népviseletei mellett a középkorig visszamenőleg megtekinthetik a magyar fegyveres erők egykori korhű, rendszeresített egyenruháit is. A számos kiállítás mindegyike interaktív, a látogatók a felállított digitális tájékoztató pontokon tervezhetik meg útvonalukat a hatalmas épületben, és kérhetnek további információkat a látottakról.
Teljesen megújult az épület bejárata, a felette lévő lovagvárban kapott helyet a legmodernebb technikával felszerelt, szekcionálható konferenciaterem. Az említett keleti szárnyban immár állandó kiállítások lesznek, ennek rekonstrukciójakor a szakemberek egy középkori kolostor romjait is feltárták. A Thury-várat akadálymentesítették a látogatók előtt, az érdeklődők lifttel is közlekedhetnek, az erődítmény belső udvarán pedig állandó szabadtéri színpadot alakítottak ki. A projekttel a Thury-vár bő egyharmada újult meg, a ráfordított összeg meghaladja a 730 millió forintot, ebből 15 százalékot tett ki a város önereje. – Várpalota és környéke valaha a nehéziparáról volt híres, ám azok az idők már elmúltak. A megvalósult fejlesztés felhívja a figyelmet arra, hogy egy város miként élhet a meglévő lehetőségeivel, s ez példaértékű lehet más települések előtt is – mondta lapunknak Kövér László házelnök.