Muníciót gyűjtenek a bankperelők

Valami fortyog a hiteladósokat képviselő szervezetek fazekában, de még nem látszik teljesen, hogy mi lesz belőle. Abban egyetértenek a civilek, hogy be szeretnék perelni a bankokat a devizahitelek miatt, de az még nem dőlt el, hogy pertársaság vagy egyéni keresetek formájában tennék meg ezt a lépést. Az esélylatolgatás csak ezután következik.

Csécsi László
2011. 07. 09. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Egyelőre előkészületi szakaszban járnak a bankok ellen kilátásba helyezett kártérítési perek – tudtuk meg azoktól a civil szervezetektől, amelyek arra buzdítják az adósokat, hogy a bíróságon támadják meg a kölcsönszerződéseket. Bár már több ingyenesen felhasználható perirat is felkerült a Magyar Szociális Fórum honlapjára, és az érdeklődők száma is folyamatosan emelkedik, még az sem dőlt el, hogy pertársaság formájában vagy pedig egyéni keresetekkel próbálják meg elérni a céljukat a civilek. Az ugyanakkor biztosnak látszik, hogy még időre van szükség a perek elindításához. Egy pertársaság felállítása nem megy egy-két hét alatt, az egyéni próbálkozásokhoz pedig szükség van néhány első „fecskére”, akik után mások is kedvet kaphatnak a keresetek benyújtásához. Mivel a perek az adósok számára pénzbe kerülnek – bár azt egyelőre nem tudni, hogy mennyibe –, valószínűleg nem lesz könnyű megtalálni azokat az ügyfeleket, akik elsőként vágnak neki az ismeretlennek.
Simó Endre, a Magyar Szociális Fórum egyik alapítója, a perek egyik ötletgazdája lapunknak elmondta: a civil szervezet különböző internetes fórumain már szerveződnek azok a csoportok, amelyek egy-egy bank ügyfeleiből állnak, és amelyek a pertársaságok magját adhatják majd. Simó Endre úgy gondolja, sokkal eredményesebbek lehetnek az adósok, ha együtt nyújtanak be keresetet a pénzintézetek ellen. Ugyanakkor a szakember az esélyeket illetően még nem vállalkozik latolgatásra.
Épp ellentétes véleményen van Léhmann György, a szabadon felhasználható keresetek készítője. Az ügyvéd úgy gondolja, egy nagyobb pertársasággal lehetetlen eredményt elérni, mivel akár egyetlen tag távolmaradása esetén is el kell halasztani az adott tárgyalást. A szakember szerint épp ezért egyéni keresetek benyújtása lehet a megoldás.
Müller János, a Magyar Bankszövetség elnöke ugyanakkor lapunkkal közölte: bíznak benne, hogy az adósok alaposan tájékozódnak, mielőtt belevágnak egy költséges, akár több évig elhúzódó, kétes kimenetelű pereskedésbe. Hozzátette: a devizahitelek forgalmazása előtt a pénzintézetek szakvéleményt kértek a devizahitelekről, és a hatóságok szerint ezek a termékek megfeleltek a törvényeknek.
A kölcsönök jogszerűsége azért merülhet fel, mert a perek szakmai hátterét Róna Péter közgazdász azon okfejtése adja, mely szerint a pénzintézetek nem forgalmazhatták volna a devizahiteleket, mivel azok hibás termékek. A szakember lapunknak elmondta: a bankok a kölcsönök folyósítása előtt felmérték az igénylők hitelképességét, meghatározták, mekkora összeget kaphatnak, ráadásul ezért még pénzt is kértek. Róna Péter szerint az egész eljárás ott sántít, hogy a devizahitelek esetében a pénzintézetek munkatársai sem tudták megmondani, hogy miként alakulnak majd a törlesztőrészletek, tehát azt sem ítélhették meg megfelelően, hogy kinek mekkora kölcsönt adhatnak. A válság előtt a pénzügyi tanácsadók általában azt javasolták az ügyfeleknek, hogy amennyiben havi százezer forintot tudnának törleszteni, akkor csak hetvenezer forintos törlesztést vállaljanak, ha devizahitelt vesznek fel, mert az árfolyamváltozások megemelhetik a részleteket. Mint kiderült, a válság alatt ez a harmincszázalékos ráhagyás nem volt elegendő, az adósok többségének ugyanis ennél nagyobb mértékben nőtt meg a havi törlesztenivalója. Róna Péter azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy a részletek megugrása egyáltalán nem írható csupán a válság számlájára, és nem is érhette teljesen váratlanul a bankokat, mivel az azt megelőző tizenöt évben a svájci frank még a stabilnak nevezhető dollárhoz képest is több mint ötven százalékot ingadozott. Vagyis több példa is utalt rá, hogy előfordulhatnak szélsőséges kilengések.
Makkos Albert közgazdász, aki szintén segítséget nyújt a civileknek a kereset összeállításához, lapunknak arról beszélt, hogy a sok problémás kérdés közül az egyik az: nem fedezhető fel következetesség a svájci jegybanki alapkamat alakulása és a devizahitelek rátáinak változása között. A szakember szerint ennek az az oka, hogy ezek a kölcsönök sokkal kevésbé kapcsolódnak a frankhoz, mint azt a pénzintézetek állítják.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.