Öt új alkotmánybírót választott a Ház

Szeptember 1-jén megkezdheti munkáját az öt új alkotmánybíró. A képviselők ezenkívül döntöttek a környezetvédelmi termékdíjról, valamint a rendszerváltás óta eladott állami és önkormányzati cégek magánosítási szerződéseinek környezetvédelmi szempontok által vezérelt felülvizsgálatáról is.

A parlament tegnap döntött az Alkotmánybíróság öt új tagjának megválasztásáról. A Ház elé a kormánypártok által jelöltek nevei kerültek. A szavazólapokon Balsai István fideszes országgyűlési képviselő, Pokol Béla egyetemi tanár, Szalay Péter ügyvéd, Szívós Mária, a Fővárosi Bíróság tanácselnöke és Dienes-Oehm Egon korábbi nagykövet, nemzetközi magánjogász neve szerepelt.
A szocialista párt a titkos szavazás előtt közölte, hogy senkit nem támogat az öt aspiráns közül. A párt kifogásolta azt is, hogy a jelöltállító bizottságban egyetlen ellenzéki személy sem kapta meg a szükséges támogatást. A Jobbik is szóvá tette a jelölés módját. A radikális párt mindazonáltal Pokol Béla személyét támogathatónak nevezte; a többi négy jelöltet elutasította. Az LMP képviselői viszont fel sem vették a szavazólapokat. A Fidesz és a KDNP mind az öt jelöltet támogatta, így meglett az alkotmánybíróvá választásukhoz szükséges kétharmados támogatás. Az ünnepélyes eskütétel alatt a szocialisták nem tartózkodtak az ülésteremben. A tagok megválasztására azért volt szükség, mert a Ház korábban úgy döntött: a jelenlegi 11 helyett szeptember 1-jétől 15 fős lesz a testület. Egy pozíció most is betöltetlen, így a létszám az öt új bírával válik teljessé.
A Fidesz-frakció tegnap délelőtt egyhangúlag támogatásáról biztosította Paczolay Pétert, aki így újrázhat, és továbbra is az Alkotmánybíróság elnöke maradhat.
A képviselők tegnap döntöttek a cukoripar privatizációját vizsgáló bizottság felállításáról is. A Ház egy másik felülvizsgálati ügyben is döntött: eszerint a törvényhozás felkéri a kormányt, hogy az állam által eladott vállalatok esetében 1989-től a 2010-es parlamenti, az önkormányzati cégeket tekintve pedig 1990. szeptember 3-tól a 2010-es helyhatósági választásokig bezárólag minden egyes privatizációs szerződést vegyen górcső alá a környezetvédelmi vállalások teljesítése szempontjából.
Döntés született a környezetvédelmi termékdíj bevezetéséről. Az Országgyűlés szavazott az atomenergiáról, a fegyveres biztonsági őrségről, a természetvédelmi és a mezei őrszolgálatról szóló törvény módosításáról, a sport támogatásával összefüggő egyes törvények módosításáról és egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról.
Az eredetileg tervezett 48 helyett 24 óráig nem találkozhatnak ügyvédjükkel a kiemelt ügyek gyanúsítottjai – döntött az Országgyűlés, amikor a büntetőeljárási törvény módosításához érkezett javaslatok közül csak a fideszes Cser-Palkovics András indítványait fogadta el. A változtatás értelmében a terhelt és a védő érintkezése az őrizet első 24 órájában az ügyész rendeletére tiltható meg, az ügy egyedi körülményei alapján. Ez idő alatt a védő a terhelt kihallgatásán sem lehet jelen.

Függetlenek. A Nézőpont Intézet szerint az Alkotmánybíróság függetlenségének erős biztosítéka, hogy a bírók mandátuma kilenc helyett tizenkét évre szól. Azt is írták, egy-egy alkotmánybíró munkáját előre nem lehet megítélni: tavaly a kormányváltás után a kormánypárt javaslatára megválasztott Stumpf István és Bihari Mihály eddigi döntései több esetben a kormányzati szándékkal ellentétesek voltak. (MN)