Egyre többször kerülnek hozzám nyolc-tíz éves gyerekek olyan mozgásszervi problémákkal, amelyek annak idején nyugdíj előtt álló könyvelőket gyötörtek. Ez az állandó ülés miatt van. Ülnek a számítógép előtt, ülnek a tévé előtt, ülnek a kocsiban ahelyett, hogy elsétálnának az iskolába – áradt a panasz a doktornőből, akihez a lányomat ortopédiai ellenőrzésre vittem. „A másik, amire nagyon mérges vagyok, ez az ostoba műanyag kismotor. A kisgyerek, ahelyett hogy sétálna, kerekeken gurul, és úgy lóg a lába, mint egy pici babának!” Néhány évvel ezelőtt Andrássy Ilona, az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet munkatársa egy budai iskolában végzett ortopédiai szűrővizsgálatokat. A vizsgált felsős gyerekek csaknem negyven százalékának volt már valamilyen fokú gerincdeformitása, további tizenöt százalékuknak is tartási rendellenessége, úgynevezett hanyag tartása, illetve minden hatodik tanulónak talpboltozat-süllyedése, vagyis lúdtalpa.
Kasza Gabriella ferencvárosi védőnő hasonló eredményre jutott két IX. kerületi lakótelepi iskolában végzett felmérése során. Ő valamivel több lúdtalpas gyereket talált, valószínűleg azért, mert a szegényebb környéken a szülőknek nincs pénzük megvenni az egészséges, bokát tartó, de drága lábbeliket a gyerekeiknek. A ferencvárosi felmérés egyik legelrettentőbb adata, hogy a másodikos gyerekek felének szuvasak a fogai. A felső tagozatban ez az arány 26 százalékra csökkent, de nem azért, mert a nagyobbak jobban ügyelnének a fogaik tisztaságára, és kerülnék az édességeket, hanem azért, mert a maradandó fogak ellenállóbbak, mint a gyenge kis tejfogak. Az adatok szerint a fogszuvasodás az iskoláskor előtti korosztály egyik legmeghatározóbb népegészségügyi problémája a fejlett világban. Elsősorban a magas szénhidrátbevitel az okozója, de kialakulásában szerepet játszanak olyan baktériumok is, amelyekkel leginkább a szülők fertőzik meg a gyermekeiket. Például úgy, hogy lenyalják a cumijukat.
Néhány hete ezerhétszáz gyermeket vizsgáltak meg két nap alatt a Semmelweis Egyetem gyermekszakorvosai az Egészségliget rendezvényen. A fogászati szűrésen részt vevő – különböző korú – kétszázhatvan gyermek mintegy húsz százalékának volt lyukas, beteg foga, de a lepedékjelző rágótabletta szinte mindenkinél talált fogmosási hiányosságot. A szülők általában tisztában vannak azzal, hogy nem egészséges a sok édesség, azonban csak megveszik a gyereknek: sokszor hallani olyasmit, hogy „nem lehet vele megcsinálni”, hogy ne egyen édességet. Mint mindenben, itt is a mérték volna a lényeg, valószínűleg a szülők fel sem fogják, mennyi cukrot fogyasztanak a gyerekeik a cukros üdítőkkel (15 dkg/liter!) és az édes tejtermékekkel.
Jamie Oliver, a híres angol szakács régóta szívén viseli a gyermekek egészséges táplálkozásának ügyét. Legutóbb egy kaliforniai iskolában már-már úgy látszott, kudarcot vall abban, hogy az iskolai büféből kitiltassa az édes, epres és csokis tejeket. A figyelem felkeltésének rendkívül szellemes módját választotta: egy iskolabuszt megtöltött 57 tonna fehér homokkal, hogy a szülők végre megértsék: a gyerekeik hetente ennyi cukrot fogyasztanak el a cukros lötytyökkel. Magyarországon az a tápszergyártó cég hint port a szülők szemébe, amelyik már újszülöttkortól cukrozott tápszereket ad el, most viszont az egészséges életmód élharcosaként üzen hadat a – más cég termékeiben lévő – cukor ellen.
A szociológusok régóta ismerik azt a jelenséget, hogy a szegényebb családok gyermekei rosszabb egészségi állapotúak és sok esetben kövérebbek is, mint a magasabb végzettségű, jobb körülmények között élők csemetéi. Az okok nyilvánvalóak: olcsó, gyenge minőségű ételek, rossz lakhatási körülmények, ziláltabb családi viszonyok. Több vizsgálat is bizonyította, hogy sokkal nagyobb a gyermekek elhízásának valószínűsége azokban a családokban, ahol nincsenek étkezési rituálék, a család a tévé és a számítógép előtt nassolgat valami jó zsíros csemegét, viszont reggeli nélkül megy el otthonról mindenki. (Ez nemcsak a testsúlyra van hatással, hanem másra is: azok az asztmás gyerekek, aki vacsora közben elmesélhetik a szüleiknek, hogy mi történt velük napközben, sokkal kisebb valószínűséggel fognak asztmás rohamot kapni éjszaka, mint azok a gyerekek, akiknek maguknak kell feldolgozniuk az esetleges sérelmeiket.) Ma már az elhízást is betegségként kezeli az orvostudomány, ezt tartják a leggyorsabban terjedő nem fertőző betegségnek a fejlett világban. Magyarországon sincs ez másként: az elmúlt húsz évben minden korcsoportban megháromszorozódott a túlsúlyos és elhízott gyerekek aránya. „Ha nem történik semmi, akkor katasztrófahelyzet áll elő” – jelentette ki Martos Éva, az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet főigazgatója nemrégiben egy gyermekkori elhízással kapcsolatos konferencián. Szerinte ezt a tragikus folyamatot csak megfelelő neveléssel és az egészséges választékkal lehet megállítani, mert már a gyermekek körében is egyre gyakoribbak az olyan – korábban csak a felnőttekre jellemző – betegségek, mint a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. Martos Éva egyébként a „hamburgeradó” ötletére reagálva azt mondta: ha ezt azokra az élelmiszerekre vetik ki, amelyek nem alapvető élelmiszerek és nem részei az egészséges táplálkozásnak, akkor az szerinte jelentős előrelépést jelenthet.
Bár az Európai Parlament is programot hirdetett annak érdekében, hogy – ha visszafordítani nem tudják is – állítsák meg a tagállamok a gyermekkori elhízás rohamos mértékű növekedését, elsősorban mégiscsak a fejekben kellene rendet tenni. Sokan úgy gondolják, hogy a kövérség valami tőlük független istencsapása, nincs ellene mit tenni. Kétségtelenül van szerepe a genetikának abban, hogy ki mekkora darab, de olyan öröklődés nincs, amelyik arra kárhoztatna bárkit is, hogy mázsás súlyokat cipeljen magán. A rossz családi szokások sokkal inkább felelőssé tehetők ezért, mint a gének. Ha egy gyermeknek mindkét szülője túlsúlyos, tízszer nagyobb esélye van arra, mint a kortársainak, hogy ő is az lesz, mert otthon nyilván nem roston sült csirkét fogyasztanak salátával és zöld teával vacsorára. Ha a szülők kórosan elhízottak, ez az esély tovább növekszik. Megfigyelték azt is, hogy az anya hája jobban befolyásolja a gyermek súlyát, mint az apáé, ennek nyilvánvalóan lelki tényezőkben, a gyerek tömésében, illetve a terhesség alatti rossz táplálkozásban keresendők az okai. Az európai uniós országokat összehasonlítva Magyarországon van a legtöbb elhízott nő, míg a férfiak a negyedik helyen állnak. Ezek után nem is olyan meglepő, hogy az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet felmérése szerint a magyar gyerekek harminc százaléka túlsúlyos.
Tavaly több mint háromszáz új cukorbeteg gyereket regisztráltak hazánkban. A tizennégy évesnél fiatalabbak között minden évben egyre több a diabéteszes. A szakorvosok szerint a cukorbaj lehet a XXI. század járványa. A II-es típusú diabétesz tíz évvel ezelőtt még szinte kizárólag a felnőttkor betegsége volt. Napjainkban azonban egyre nagyobb számban jelenik meg gyermekkorban is, ami elsősorban a kövérség világméretű terjedésével magyarázható. A mozgásszegény életmód és a helytelen táplálkozás a kövér felnőttek és gyermekek számának ugrásszerű növekedéséhez vezet. Körner Anna diabetológus szakorvos fontosnak tartja kiemelni, hogy a II-es típusú nem okoz tüneteket, bár jó szemű gyerekorvos testi jelek (például a túlsúly) alapján gyanút foghat. „Korai és rendszeres kötelező szűréssel hamarabb felismerhetővé válna a betegség – mondta Tulassay Tivadar, a gyermekklinika igazgatója. – Bizonyos életkor felett kötelezővé kéne tenni az évi egyszeri, vérnyomásméréssel egybekötött éhgyomri vércukorszintmérést hazánkban.”
Ez a betegség súlyos szív- és érrendszeri szövődményekkel jár, sokszor csak felnőttkorban, komolyabb szívroham esetén ismerik fel. Gondot okoz az is, hogy a kevésbé látványos tünetek miatt a szülők nehezen fogadják el, hogy a gyereküknek diétáznia kell, már csak azért is, mert többnyire maguk is elhízottak. Más a helyzet az I-es típusú diabétesszel, amelyben az inzulin adagolása az életben maradás feltétele. Míg gyermekkorban a még ma is elsöprő többségben jelentkező I-es típusú cukorbetegség megelőzési módja nem ismert, addig a II-es típusú cukorbajt rendszeres testmozgással és egészséges táplálkozással megelőzhetjük.
Az I-es típusú diabétesz a gyermekkor leggyakoribb anyagcsere-betegsége, kialakulásában a cukorfogyasztás szerepe elhanyagolható, inkább genetikai tényezők, illetve fertőző vírusos betegségek állhatnak a háttérben. Húsz év alatt kétszeresére nőtt az I-es típusú diabéteszes gyermekek száma hazánkban, amely létszám elsősorban az öt év alatti korosztályban nőtt. A legfiatalabb cukorbetegek hazánkban még alig félévesek. Magyarországon – százezer gyermekkorú lakosra számítva – évente tíz-tizenegy új beteget fedeznek fel. A diabéteszesek száma világszerte rohamosan nő, 2030-ra számuk várhatóan eléri a 438 milliót. A Semmelweis Egyetem szemész szakorvosai a már említett Egészségliget rendezvényen 225 gyermeket vizsgáltak meg, közülük tizennégy esetben szűrtek ki valamilyen szemrendellenességet. Két csecsemőnél találtak olyan eltérést, amelyet csak műtéttel lehet megoldani.
origo.hu
Meghalt Jelenits István
