Egy évvel a világ vége előtt, 2011 tavaszán vagyunk. Lótuszülésben, dzsudogiban meditál Oroszország jelenlegi kormányfője. A Szuperhősök Ligájának személyi dossziéja szerint északi típus, akinek különleges ereje abban rejlik, hogy mindenki önmagához hasonlónak érzi. Egyszer csak hirtelen felpattan, s a veszélyben levő 339-es busz utasainak megmentésére indul. Nincs sok ideje, öt perc múlva ugyanis felrobban a járaton elhelyezett bomba. Magához ragadja a jármű kormányzását, miközben egy medve képében siet a segítségére az elnök, Dmitrij Medvegyev, az iPadjával vitézkedő nanoember, akinek legfőbb jellemzője a humora, míg erejét gnómként a medvévé változás képessége adja. Már ebből is látszik, hogy a 25 éves Szergej Kaljenyik által jegyzett képregény nem kevés iróniával közelít a hősökhöz. De pellengérre kerülnek a moszkvai dugók, az elit által elterjedten használt megkülönböztető villogó jelzések, mint ahogy a szerzők kifigurázzák magát az alapsztorit is, a 90-es évek elejének amerikai buszeltérítős akciófilmjét, a Speedet (Féktelenül) és a szintén virágzó zombifilmes műfajt is. Az idővel versenyt futó hősöket ugyanis közvetlen kormányzóválasztást s Hodorkovszkijnak szabadságot követelő, vödörfejű tüntető ellenzéki zombik támadják meg. Besegít azonban a titkos szervezet harmadik tagja, a környezetbe beolvadó, így láthatatlan Igor Szecsin, aki valójában miniszterelnök-helyettes, s a három hős végül megmenti a busz utasait a zombiktól.
A szerzők a végén azt ígérik, hogy a sorozat folytatódik, s a 35 kockát átitató iróniával megszavaztatják a nagyérdeműt arról, vajon ki rendelte meg a Szuper Putyin-képregényt. A sajtó természetesen enélkül is ezt találgatja, s a legtöbben arra jutnak, hogy bizony a Kreml áll a legújabb internetes szenzáció mögött. Bár az alkotók megesküdnek arra, hogy ingyen rajzolták meg két hét alatt a képregényt, ez a verzió erősen valószínűsíthető. Kétségtelen ugyanakkor, hogy egyáltalán nem silány propagandáról, hanem profi munkáról van szó, amit mutat a kattintások száma és a médiavisszhang is. A siker az alkotás színvonala, szellemessége mellett árulkodik arról is, hogy Oroszországban továbbra is erős a társadalmi igény a Szuper Putyin visszatérésére.
Gálvölgyi János ravasz módon szúrt oda Orbánéknak